Sorra veszik a házakat ezeken az eldugott balatoni településeken (penzcentrum.hu)

A pandémia óriási lökést adott a vidékre költözéshez, második otthon vásárláshoz, melyet sokan a magyar tenger partján képzeltek el. Számtalan települést találunk, ahol az elmúlt egy, illetve 5 év során ugrásszerűen nőtt is a lakosok száma. Más Balaton környéki helyekre pedig úgy tűnik, senki sem akar költözni: drasztikusan fogy a lakosok száma.

Amikor a pandémia lecsapott Magyarországra 2020-ban, a karanténhatás miatt rengetegen döntöttek a vidékre költözés mellett. Sokan éppen a Balaton környékén található kisebb városokat, falvakat képzelték új lakóhelyük, vagy második otthonuk helyszínéül. Az infrastruktúra fejlődése miatt a Velencei-tó és a Balaton egyes pontjai már szinte Budapest tágabb agglomerációjához tartoznak, a távmunka elterjedése pedig végképp rásegített, hogy az üdülőtelepülésekre meginduljon a beköltözők özöne. A falusi csok ugyancsak vonzóvá tehette ezeket a kisebb településeket. Csakhogy később a rezsiválság, a rekordinfláció, a kamatszint emelkedése, a családtámogatások kivezetése / kimerülése és különböző válságok nehezebb helyzetet teremtettek – írja a penzcentrum.hu.

Az elemzés alapja a Belügyminisztérium által frissen publikált lakossági statisztikák az állandó lakosok számáról, illetve figyelembe vettük, a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról mellékletében felsorolt településeket. Az 1/1. számú melléklet „a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések” közé 180 települést – 179 + 1 települést, mivel időközben Balatonakarattya különállóvá vált Balatonkenesétől -, az 1/2. számú melléklet „a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli települések” közé 52 települést sorol. Továbbá az elemzéshez külön kiválogattunk 121, a Balatontól 15 km távolságban lévő települést is, melyek között akad olyan is, ami a törvény nem tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, viszont lakóhelyként még ideális távolságra van a magyar tengertől.

Azt azért fontos kiemelni, hogy a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a beköltözőket és elköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedések, csökkenések mögött feltehetően nemcsak a helyi népesség gyarapodása vagy fogyása áll, hanem a vándorlásnak is fontos szerepe van ebben. Mindenesetre azt nem állítjuk, hogy a lakosságszám változása egy az egyben a költözőkkel lenne azonosítható, a közölt számokat ennek tükrében érdemes értelmezni.

2023. január 1-jétől 2024. január 1-ig a kiemelt üdülőkörzethez tartozó 180 településen 0,32 százalékos csökkenés mutatkozott a lakosságszámban. Ez kevesebb, mint az országos átlag (-0,4%). Ha ezek közül is csak a parti és partközeli településeket nézzük, akkor csökkenés mértéke 0,23 százalék, a kiválasztott 121 településen pedig, ami 15 km-es körzetben található, 0,27 százalékos az apadás.

Amíg viszont a tavalyi elemzés az első 20 helyen álló település növekedése 2,2-15,5 százalékig terjedt, addig idén már jóval mérsékeltebb növekedést láthattunk. 2024-ben Balatoncsicsó vezeti a toplistát, melyet Tagyon és Visz követ a dobogón. A legtöbb települést tömörítő listán még a zalai Egeraracsa is felfért a dobogóra, ha pedig csak szigorúan a part menti helyeket nézzük, akkor Balatonrendes viszi a prímet.

A törpe- és aprófalvak természetesen nagy előnyben vannak, hiszen a százalékos növekedés alapján ilyen kis helyeken akár 10 fős gyarapodás is jelentős lehet. Viszont ott van például Somogyszentpál, Cserszegtomaj, Kőröshegy, Balatonakarattya, Vonyarcvashegy, vagy Balatongyörök, melyek nem annyira kis helyek, mégis élen járnak a lakosságszám növekedését tekintve.

A legnagyobb település, ahol növekedés és nem fogyás látszik az Berhida, melyet akár Veszprém vagy Székesfehérvár agglomerációjának is lehetne tekinteni. A nagyobb  és népszerű helyek között van Balatonboglár és Gyenesdiás is.

A legnagyobb fogyás Lulla, Kékkút, Óbudavár, Kisberény, Vöröstó, Szentbékkálla, Főnyed, Táska, Pula, Hács és Barnag lakosságában mutatkozott. Csak a partközeli helyeket vizsgálva pedig Alsópáhok, Balatonakali, -lelle, -szemes, és -szárszó veszítették el a népszerűségüket az utóbb egy év adatai alapján. Szántód, Keszthely, Almádi és Zamárdi lakossága szintén jelentősen csökkent. A tágabb térségből a nagyobb helyek közül Tapolca, Marcali, Tab és Lengyeltóti helyzete sem a legjobb. Siófok, Füred, Hévíz, vagy Fűzfő lakossága is apad, de mégsem olyan mértékben, mint a többi nagyobb településen látható.