Sokan ragaszkodnak a kézművestermékekhez (veol.hu)

Túl sok már az impulzus, ezért karácsonyra nem tudatosan vásárolunk, hanem érzésből. A tapolcai gyertyaöntő, Gál Zsolt teológusként vallja, hogy az idei ünnep furcsább lesz a korábbiaknál. Nem lesz bensőségesebb, viszont annál inkább csendes.

Zsolt ugyan rövid időn át dolgozott csupán a szakmájában, de ma is érdekli a teológia. Biblia-oktató és képzőművész, így ő az, aki a templomba lépve valóban érti az oltárképeket, a freskókat a falon. Mindez azonban ma már csak hobbi, húsz éve dolgozik gyertyaöntőként – írja a veol.hu.

Azaz lassan egy éve már, hogy kénytelen volt felhagyni a munkával, a járvány az ő számításait is keresztülhúzta tavasszal. Legutóbb a szigorítások nyári feloldásakor készített eladásra gyertyát, azóta csak kedvtelésből, a napokban, amikor új munkahelyén, az iskolában bemutatta a szakmai fogásokat munkatársainak.

Tavaszig többnyire a hévízi piacon árultam, de ott voltam a keszthelyi és tapolcai vásárokban is. A gyertyának van keletje, de érdekes a kézművességben, hogy egyfajta egyensúly állt be mostanra. Miközben a világ az informatika felé halad, sokan mégis ragaszkodnak egy kicsit a hagyományokhoz, a kézművestermékekhez. Azt szeretnék, hogy legyen otthon egy kis gyertya, vagy kovácsoltvas, valami kézművestermék. Értékelik mindazt, ami kézzel készült, de még nincs rá jelentősebb igény. A vásárokban inkább kürtőskalácsot és hurkát vesznek, bármi áron. A maradandóra még kevesen költenek, drágállják. Persze, van egy réteg, amely megbecsüli, vásárolja, de a napi megélhetéshez ez kevés. A körülmények miatt most egy darabig ez biztosan így marad. Hiszen eleve szemléletváltás kellene, de az nagyon nehéz. Sok családban a szülő nem foglalkozik a gyerekkel, a gyerek pedig emiatt nem tudja értékelni azt, ami kézzel készül – magyarázza Zsolt, akitől többnyire a külföldi turisták vásároltak gyertyát, de ők elmaradtak a nyáron, így a járvány következő hullámától is tartva más munkát kellett keresnie.

Karácsonyra idén nem készül gyertya, a színes apró kis díszek, a viaszba zárható tobozok, narancsdarabkák, szegfűszegek, kis fenyőágak, csillagánizs- és fahéjdarabkák váratnak még magukra.

Az idei karácsony, a várakozás sokat nem változott mostanra. Már régóta ilyen, csak nem vettük észre. Az utóbbi tíz évben szépen lassan kúszott be, egyre színesebb, villogóbb lett az ünnep. Ezt nem is lehet elkerülni, mert a pénzről szól. Már októberben lehet venni karácsonyi díszeket, szaloncukrot, ez is érthető. Az ünnepek az oszd meg és uralkodj elvén alakulnak át. Ott tartunk, hogy a karácsony vallásos részét mint társadalmi tradíciót visszük magunkkal, de nem értjük. Csak a mintakövetésnek való megfelelni vágyásból van otthon betlehem, miközben nem tudjuk, miről szól. Pláne, hogy mi köze van a téli napfordulóhoz. Az ünnepek úgy alakulnak át, hogy nem tagadhatjuk meg az egyszerű emberektől, ami évszázadokon át hagyomány volt, de ráépítjük a fény ünnepére a karácsonyt – véli Zsolt, aki életmód-tanácsadással is foglalkozik.