A GINOP-projekt eredményeinek ismertetésére konferenciát szervezett Tatán a VIMOSZ, az MVI és az Edutus Egyetem, de a száraz statisztikai adatok, grafikonok prezentációja mellett a felszólalók nem kerülhették meg a szakma mai, legégetőbb gondjait.
„Ha heteken belül nem történik semmi, akkor sokan úgy döntenek majd, jobban járnak, ha október és március között bezárnak, hisz az energetikai ársokk miatt leépülő spirálba jutnak”
– sommázta prezentációjában a turizmus.com tudósítása szerint a vendéglátás jelenlegi kritikus állapotát Gál Pál Zoltán, a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke.
Elmondta, az ágazat mai helyzetét elemezve 2019, a covid előtti esztendő kellene, hogy legyen az összehasonlítási alap, de sajnos a Magyar Turisztikai Ügynökség és a KSH sem tisztította meg a statisztikáit a koronavírusos időszaktól. A szakma számára azonban az összehasonlítási alap 2019. Ami a turizmus GDP-hez való hozzájárulását illeti, 2019-ben ez 10% volt, 2021-ben 8,1%, de a kidolgozott stratégia 2030-ra 16%-ot irányoz elő 600 ezer munkavállalóval, vagyis az alkalmazottak számát duplázni kellene.
Kitért arra is, hogy a menedzserek fő problémája most az energiaár-robbanás kezelése, hisz ez tízszerese is lehet a korábbinak, amikor egy szálloda, fürdő, vendéglő havi költségében a gáz- és/vagy villanyszámla mindössze 3-8 százalékot tett ki. Az elnök elmondta, az energiaszolgáltatók most úgy akarnak szerződéseket kötni, hogy amennyiben egy szálloda, vendéglő szezonális, akkor is vegye át a leszerződött mennyiséget, de várható, hogy a kormány ezt nem fogja engedni.
Úgy véli, növekedni fog a szezonális nyitvatartás az ágazatban, mert rendben, hogy a balatoni lángosos eleve csak a nyári hónapokkal számol, de mi lesz azokkal, akik például uniós forrást nyertek fejlesztésre és vállalták az egész esztendős nyitvatartást. „Ágazati érdekképviselet szinten kell lobbizni energiaügyben” – mutatott azonnal meglépendő kiutat Gál Pál Zoltán.
S habár a konferencia fő témája a GINOP-projekt eredményei, az atipikus foglalkoztatás kérdésköre volt, az aktuális problémák átfutását Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke sem kerülhette meg. Helyzetképet skiccelve elmondta, hogy a járvány alatt 3400 vendéglátóhely tett lakatot az ajtóra.
Kitért arra is, hogy a vendéglátásban az alapanyagok ára gyakorlatilag megduplázódott, viszont a szakmában pontosan tudják, a vendégekben lakozik egy ingerküszöb, s habár az alapanyagok ilyen mértékben drágultak, az árakban csupán egy 15-20 százalékos emelkedés jelent meg. De kérdés, mit hoz a holnap, amikor a kemény energiaszámlák is lecsapnak.
A konferencia fókuszában természetesen a GINOP ágazati projekt eredményeinek, tapasztalatainak és felhasználási lehetőségeinek ismertetése állt a turisztikai szektor vonatkozásában, ideértve az atipikus foglalkoztatást, a gyakorlatorientált, rövidebb idejű képzéseket, a munka és magánélet összehangolását, illetve a pandémia hatásának kezelést.
A VIMOSZ, az MVI és az Edutus Egyetem konzorciumában megvalósult GINOP-projekt 2021. március 1-jén indult el, középpontjában a tragikus munkaerőhiányra megoldást kínáló, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését célzó komplex foglalkoztatási programok állnak, ezen belül is az atipikus foglalkoztatás alkalmazásának bővítése a szektorban. A projekt célja a rugalmas foglalkoztatást támogató gyakorlatok összegyűjtése, bemutatása, megvalósítása volt.
„A korábbi munkanélküliségből munkásnélküliség lett” – foglalta össze a lényeget Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára megjegyezve, hogy „a munkaerőhiányra nincs egy, mindent megoldó válasz”. A tapasztalatok alapján úgy véli, a megoldáshoz kis lépések, mozaikok kellenek, szükséges az atipikus foglalkozás növelése, új ötletek, családbarát megoldások, innovációk és nem utolsó sorban „képzés, képzés, képzés” szükségesek.
A főtitkár elmondta, sajnos a pandémia alatt nagyon sok jó szakember kiszűrődött az ágazatból, és személyes tapasztalatként jegyezte meg, hogy amikor egy szakmán kívülivel beszélgetve, akinél korábban turizmusban dolgozó szakember vállalt munkát azt mondta neki, hogy milyen jó szakembereitek vannak, nem tudta, hogy még jobban elkeseredjék vagy udvariasan mosolyogjon. Mindezzel azt akarta jelezni, hogy a turizmus-vendéglátásnak a pandémia alatt, a bizonytalanság miatt nagyon sokan fordítottak hátat, az ő visszacsalogatásuk pedig kérdéses.
Böröcz megjegyezte, egyre inkább szaporodik a turizmusban a dél-ázsiai munkavállalók száma, vannak szállodák, ahol már öt-hat vendégmunkás is dolgozik, de tervezik számuk emelését, mert nem találnak hazai munkaerőt. Javasolja, az érintettek rendszeresen keressék fel a VIMOSZ honlapját, ahol képzési anyagokkal – rendszeres frissítéssel –, egyéb naprakész információkkal is támogatják a hazai munkaadókat.
A jelek szerint az atipikus foglalkoztatásban a Danubius Hotels kimagasló tapasztalatokat szerzett az elmúlt időszakban. „Minden hangszeren játszunk” – foglalta össze három szóban a cég HR-stratégiáját Tóth Tamara, a Danubius toborzási és folyamatfejlesztési vezetője. Őszintén bevallotta, hogy a járvány kitörését, a kényszerű szállodabezárásokat követően a nem saját munkavállalóikat elküldték, később pedig városokból, megyékből vonták össze a dolgozókat és küldték le őket a Balatonra 2020-ban, hogy a megszokott színvonalon tudják levezényelni a nyári szezont. Munkakörök és tevékenységek között mozgattak embereket, például szakácsok láttak el őrző-védő feladatot, csak hogy ne kelljen őket elbocsátani.2021-től kezdtek visszatérni a normalitásba, de például a home office-rendszert őrzik, folyik a vezetőképzés, rohamléptekkel digitalizálnak, és az új beosztásokkal, rendszerekkel kapcsolatban várják a munkavállalók visszajelzéseit.