Csatorna. Balaton. Természetes vízfolyás. Vízszintszabályozás. Ozora. Hajózás. Siófok. És persze egy gyümölcslé meg a hozzá tartozó napsütés, nyár és jókedv. Ha meghalljuk a Sió szót, talán mindenkinek más jut eszébe. Ismerjük, szeretjük és elismerjük fontos, sokrétű szerepét a „magyar tengernél”, azt azonban kevesen tudják, hogy a név mögött egy izgalmas és felkavaró balatoni legenda áll. Egy önhitt és gőgös tündérről szól, aki egykor ezt a gyönyörű vidéket járta, és nem is sejtette, hogy a sors milyen útvesztőket tartogat számára.
Máig eldöntetlen a sokszor felbukkanó vita: Siófok, Keszthely, esetleg Balatonfüred a Balaton „fővárosa”? Mindenkinek van egy érve az egyik vagy a másik mellett. Én személy szerint mindegyiknek megadnám ezt a képzeletbeli címet, hiszen másért és másért szeretem ezeket a városokat. Siófokot a gyönyörű kikötője és sétányai miatt, Keszthelyt a kastély és a történelmi hangulat miatt, Balatonfüredet pedig az utánozhatatlan mediterrán klímája és szénsavas forrásai miatt. Izgalmas tény, hogy a három aspiránsból kettőhöz szorosan kötődik az a bizonyos Sió tündér is. Véletlen lenne?
Átok sújtotta a tavi tündért
Klasszikus tanmesének is hívhatnánk a Balaton tündérének, Siónak a történetét, ami a szépség és az önhittség buktatóiról, a megtisztulásról és a valódi szerelem erejéről szól. A legenda szerint Sió, a mindenkit megbabonázó, gyönyörű, de gőgös és önhitt tündér mindig játszott az őt imádó férfiak érzéseivel, köztük a Bakony erdejében élő Kamor varázsló fiával is, aki halálosan beleszeretett. A fiú egy veszélyes küldetésre is elindult Sió kedvéért, hogy bizonyítsa mindent elsöprő szerelmét, amikor az arra kérte, hogy vigyen neki hársfavirágvizet a Bakony legmeredekebb ormairól. Hogy miért? A hiú tündér ezzel akarta locsolgatni szőke fürtjeit. Ám amikor az életét kockáztató fiú visszatért, rajtakapta őt, amint épp egy másik ifjút csábított el. A szíve összetört, és véget vetett életének: levetette magát a tihanyi sziklákról.
Kamor, a megtört apa bosszút esküdött Sió ellen. Öreg pásztor képében látogatta meg a tündért, azt állítva, hogy ő hozta el a hársfavirágvizet. Sió boldogan nyitotta fel az üveget, amiben azonban kígyók rejtőztek, amelyek ellepték a fejét. Kamor átka szerint a hófehér nyakát ölelő aranyló tincseit addig nem kaphatja vissza, amíg egy igaz, tiszta szerelem – amit annyiszor kigúnyolt – fel nem oldozza.
A Sió tündér regéje elnevezésű szoborcsoport 1896-ban készült, de a második világháború után széthordták (Fotó: Fortepan / Korner Veronika)
Így születtek meg a balatonfüredi gyógyító források
Sió hosszú viszontagságok után szabadult csak meg visszataszító hajkoronájától, amikor személyesen találkozott a nemesi származású Helka és a szegénysorból érkező Kelén (ugye ismerős nevek a Balatonról?) mindent elsöprő szerelmével. Az elátkozott tavi tündér többször is találkozott velük, és végül egy pont általa előidézett balatoni vihar során bizonyosodott meg arról, hogy mennyire szeretik egymást. Ebben a történetben még rengeteg a csavar, de erről majd egy következő cikkben írunk. A történet végén a szerelmesek összeházasodtak, és Sió megkapta Helka aranyszőrű kecskegidája gyapjának egy fürtjét, ami megtörte az őt sújtó átkot.
A hullámok Balatonfüred környékén sodorták partra az ifjú házasokat, ahol Kamor várta és megáldotta őket. A szintén partot érő Siónak is megbocsátott, aki sokszorosan megbűnhődött tetteiért. A legenda szerint Sió örömében ideterelte vizeinek legjótékonyabb áramlatait, és így születtek meg a híres gyógyító források, amelyek hidrogén-karbonátot, kalciumot és magnéziumot tartalmaznak, és amelyek különösen jótékonyak a keringési rendellenességek és a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére.
A teljes cikk itt elolvasható.