Sertéspestis: a Balaton körüli megyékben nincs jelen (turistamagazin.hu)

Szerencsére a Balaton körüli megyékben nem bukkant fel az afrikai sertéspestis (ASP), de érdemes többet tudni róla, mert 2018 óta nem sikerült megfékezni Magyarországon a vaddisznóállományt erősen tizedelő betegséget, és mert a terjedése ellen a kirándulók is sokat tehetnek. A turistamagazin.hu összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

 

Mindenhol gyéríteni kell a vaddisznóállományt

Az afrikai sertéspestis (ASP) kérdése azért kemény dió, mert megelőzni nem lehet, és a halálozási arány gyakorlatilag százszázalékos. Öröm az ürömben, hogy emberek nem kaphatják el, és a vaddisznókon, illetve a házi sertéseken kívül legalább más állatokra nézve nem veszélyes.

Jelenleg három intézkedés van életben az országban, az egyik a sertéspestis magyarországi megjelenésekor kiadott főállatorvosi határozat, a másik a 2019-es mentesítési terv, a harmadik pedig a januárban megjelent Nemzeti Akcióterv. Ezek alapján az egész ország területén gyéríteni kell a vaddisznóállományt, aktívan keresni az elhullott vaddisznókat, és ezzel járó feladat a mintavételezés és a hullák megsemmisítése is. A sertéstartók számára ebben a dokumentumban gyűjtötték össze a szükséges járványvédelmi teendőket. Eddig kizárólag vaddisznókban mutatták ki az ASP-víust, házi sertésben nem, de történt már olyan, hogy gyanú miatt leöltek egy-egy állományt.

2020-ban egyetlen új megyében (Komárom-Esztergom) jelent meg a fertőzés, illetve a betegség a már korábban is fertőzött területeken belül terjedt tovább a Nébih tájékoztatása szerint. „Hazánkban az Északi-középhegység erdős területein, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – ahol a járvány megjelenése előtt magas volt a vaddisznóállomány-sűrűség – látványos a betegség terjedése, az állomány csökkenése, továbbá ott a legnagyobb a terület fertőzöttségének mértéke is” – írják.

 

Mit kell tudni az ASP-ről?

Egy rettentően gyors lefolyású betegségről van szó: a fertőzött állatok zöme 3-5 napon belül elhullik. Először nagyon magas, 40 fokos láz jelentkezik, étvágytalansággal, bágyadtsággal, bizonytalan mozgással társulva. Az állat bőre elszíneződhet, lilás, vöröses, kékes árnyalatot vehet fel. Gyakori az orrvérzés, a hányás és a (véres) hasmenés, a vemhes kocák pedig elvetélhetnek. A tetem akár hónapokig fertőzőképes marad. Ha a házi disznók között felüti a fejét, nincs más megoldás: mivel gyógyítani nem lehet, fel kell számolni az egész állományt.

A vaddisznók között az egyedek mozgásával terjed a betegség, de az élő sertések kereskedelme és a disznóhúst tartalmazó termékek is veszélyt jelenthetnek. Egymásnak az állatok testváladékkal, vérrel adhatják át a vírust. A házi sertéseket nem ajánlott moslékkal etetni, mert ez is nagy kockázatot jelent (egyébként ezt jogszabály is tiltja az EU-ban). A kórokozókat disznók gondozásakor viselt ruhával, lábbelivel, használati eszközzel (pl. vödör, lapát) is tovább lehet hurcolni.

KIRÁNDULÓKÉNT TE IS TEHETSZ A SERTÉSPETIS TERJEDÉSE ELLEN

Az erdőket, a turistaútvonalakat természetesen nem zárják le, ugyanakkor fontos tudni, hogy a vírust a kirándulók is terjeszthetik, tovább vihetik. Ennek érdekében a Nébih azt kéri, hogy:

  • Ne vigyünk ételmaradékot és zöldhulladékot az erdőbe, ezeket csak a kijelölt gyűjtőkbe dobjuk.
  • Ne próbáljuk megmenteni a magányos kismalacot.
  • Kutyát csak pórázon sétáltassunk.
  • Az erdőjárás után mossuk le a cipőnket, bakancsunkat, ehhez vírusölő fertőtlenítőszer sem árt.
  • Ha elpusztult vagy beteg vaddisznót látunk, egyrészt ne nyúljunk hozzá, másrészt azonnal hívjuk a Nébih ingyenes zölszámát: 06 80 263 244. Lehet szólni a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak, a település önkormányzatának vagy az illetékes vadásztársaságnak is.

Ha sertéspestissel fertőzött erdőbe lépsz be, azt a kihelyezett plakátokból tudhatod – írja a turistamagazin.hu.