Téli napforduló ritka csillagászati jelenséggel (Frissített)

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben közelítette meg egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak láthatja az égitesteket – tiszta égbolt idején. Egyes feltételezések szerint egy ilyen bolygó-együttállás áll a betlehemi csillag-jelenség mögött is. A két bolygó ma, december 21-én, a téli napforduló idején került a legközelebb egymáshoz.

.

Napfordulók (Forrás: met.hu)

 

Ilyen Jupiter-Szaturnusz együttállás nem volt a 18. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz – mondta el az MTI-nek Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója. Hozzátette: a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején kerül a legközelebb, 6 ívpercre egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság – érzékeltette a csillagász, hozzátéve, hogy a két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.
“Ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén, végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó” – mondta Kiss László.

A csillagász elmondta azt is, hogy a jelenséget távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt.
Kiss László hozzátette: még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.

A csillagász magyarázatként hozzáfűzte: az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt.
A bolygók szépen, naprendszeri óraműként járják körbe az útjukat és időnként a Földről nézve úgy jön ki, hogy egymás mellett látszanak” – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter Vénusz-közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik azt mondják, hogy a betlehemi csillag is ennek a két bolygónak a közelsége volt.

A téli égbolt látványosságai közé sorolta a csillagász azt is, hogy az esti égbolton kelet felé még mindig jól látszik a Mars, ahol pár héttel ezelőtt porvihar kezdődött, a csillagászok most azt várják, hogy hamarosan az egész bolygót eltakaró vihar keletkezik belőle. Hajnalban pedig a délkeleti horizonton a ragyogó Vénuszt láthatják a korán kelők – tette hozzá.

 

A téli napforduló 

A téli napforduló 2020. december 21-én 11:02-kor van – írja a met.hu. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án).

A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik.

Kapcsolódó oldal: www.met.hu/ismeret-tar/naphold