A tudományos kutatás végtelen folyamat – mondta Padisák Judit a veol.hu-nak, akit a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választottak.
Három – Mészáros Ernő professor emeritussal együtt négy – akadémikusa van a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének. Pósfai Mihály után a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén a tudományos testület tagja lett Gelencsér András vegyészmérnök, egyetemi tanár és Padisák Judit limnoökológus, egyetemi tanár. Azt mondta, nőként nehezebb a tudományos pályán eredményt elérni.
– Öt évig voltam gyesen, gyeden – szellemileg ez az ember legaktívabb időszaka –, de soha nem éreztem úgy, hogy lemaradnék valamiről. Sokat segített a családom, a férjem, anyám, keresztanyám, anyósom, az ő férjük. Ha konferenciára kellett menni, nem fordult elő, hogy azért ne tudtam volna részt venni, mert a családban nem találtam bébiszittert. Biztos háttér állt mögöttem, a gyerekeim is megértették, ha távol voltam. Nem hiszem, hogy hátrányuk származott ebből. Elhivatottnak kell lenni.
Padisák Judit úgy fogalmazott, biológusnak születik az ember. Ő is, kollégái is gyerekkorukban megszerették ezt a tudományt, kicsi gyerekként nem lehetett behozni őket az erdőből, mezőről, az állatok közül, kihozni a patakból. Az ő nagymamája Kispesten lakott, családi házas környéken is lehetett a természetet tanulmányozni. Később szülei vettek egy telket Szentendrén, amely számára egy paradicsom volt – mondta. Ez meghatározta a pályaválasztását, noha a középiskolában nem biológia tagozatos osztályba járt, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végzett, magyar–angol tagozatos osztályban. Heti nyolc magyarórájuk volt, hálás azért, hogy oda járhatott.
A limnoökológus Veszprémbe, a Pannon Egyetemre 1998-ban érkezett. A limnológia tanszék a tanárképző karon alakult, az egyetemi átszervezésekkel került a mérnöki karra, az újabb átszervezéskor a Környezettudományi Intézet része lett, amelynek Padisák Judit az igazgatója. A tanszéken nyolc főállású oktató, kutató dolgozik.
– A limnológia a szárazföldi vizekkel foglalkozó tudományág. A famélyedésekben összegyűlt vizektől (dendrotelma) kezdve a Balatonig, a kisebb patakoktól kezdve a Dunáig. A Torna-patakkal kapcsolatban nagyon sok kutatást végeztünk, az volt az egyik mintaterületünk. A vörösiszap-katasztrófa előtt kezdtük a munkát, és a kutatói kollektíva mutatta be, hogy a természeti értékekben milyen kár történt, a regenerációnak mi a folyamata. Dolgozunk Kab-hegyi tavakon is.
Sok külföldi kapcsolatuk van, közös pályázatokkal, együttműködésekkel, a világ számtalan területére – a franciaországi Loire folyó, svédországi tó, kínai folyók és tavak, afrikai sziget – kiterjed a munkájuk. Ez azért fontos, mert így kialakulhat a különböző klímaöveket átívelő szemlélet. Nemcsak a tihanyi MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel van kapcsolatuk, de az ország valamennyi, hasonló témákkal foglalkozó kutatócsoportjával, különösen a debreceni MTA Ökológiai Kutatóponttal. Ott is dolgozik három, a veszprémi egyetemen tanult PhD-hallgató; az első itt végzett hallgatók már kutatócsoportokat vezetnek.
A tanszék munkatársai sok kutatásban vesznek részt, kis tavak, folyóvizek, patakok algáit, azok fitoplanktonját és kovaalgáit kutatják. Sok kutatást végeznek a szikes tavakon, a Fertő-tó környékén, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Részt vesznek a Balaton Fejlesztési Tanács nemzetközi projektjében, melynek keretében a nagy tavakat veszélyeztető tényezőket mérik fel, beleértve a klímaváltozást, tömegturizmust, biológiai inváziókat, extrém időjárási jelenségeket. Egy amerikai kutatócsoport kérte fel a veszprémieket együttműködésre a kékalgák világszintű elterjedésével kapcsolatban. Azt a témát kutatják, amire pályázatot írnak ki. Padisák Judit azt mondta, legjobb cikkei pályázat nélkül születtek, ott nincs publikációs kötelezettség.
– Örömöm van a munkámban. Ha még egyszer választhatnék, ugyanezt a pályát választanám. Mindig van új feladat, ha nincs, a kutató csinál magának. Olyan nem létezik, hogy kész vagyok. Állomások vannak: mindig meghatódom, amikor a doktoranduszok átveszik a doktori okleveleiket. A tudományos kutatás végtelen folyamat.