Olaszrizling Szerintünk: együttműködnek a balatoni borászok (veol.hu)

A borrégióktól azt várjuk, hogy a régiós közösségi márkák megerősödnek, jobban szerepelnek a borpiacon, és ezzel a kisebb termőhelyek borai is jobb szabályozást kapnak, hangzott el termelők és borászok „Olaszrizling Szerintünk“ találkozójáról szóló sajtótájékoztatón, Csopakon, a Márga Bisztróban.

Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok képviseletében a találkozóról kiemelte, minden résztvevő vitt a termőhelyét jól képviselő 2017-es olaszrizlinget, amelyeket vakon kóstoltak. A résztvevők célja az, hogy beszélgessenek az olaszrizlingről, illetve arról, hol tart a Kárpát-medence egyik legfontosabb fajtája, másfelől ily módon is szeretnék összekovácsolni a közösséget. Külön szólt a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex illetékeseinek munkájáról, illetve a hegyközségekkel való együttműködésről.

Jásdi István borász úgy vélekedett, hogy az olaszrizling Magyarországon a legjobban mutatja be adott termőhelyet. – A csopaki rizling sokoldalú és szerteágazó, fogalmazott. Szerinte a találkozó sokat segít a másik munkájának megismerésében, illetve abban, ki hogyan gondolkodik az olaszrizlingről, a Balatonról, a termőhelyről.

Gál Péter, az Agrárminisztérium képviseletében a tárca eredetvédelemi munkájáról beszélt, amelyben fontos szerepet kap a Balaton. Felvetette, régi mondás, hogy sok a 22 borvidék, és régiók kellenek, de a meglévő struktúrát megváltoztatni nagyon nehéz. – A borrégiók eredetvédelmi szempontból összefogják a borokat. Ha hasonló stílusú borok születnek a borvidékeken, akkor alternatív közösségi márkaként szolgál, és a borrégió nevével érdemes ezeket az egymásra nagyon hasonlító borokat forgalmazni. Erre kiváló példa a Balaton, amely nagyon jól csengő név, jó közösségi márka lehet. Ha egy közösségi márkának nincsen jól megfogható gazdája, akkor rögös lesz az útja, vélekedett. Kiemelte, nagyon sok néhányszáz hektáros borvidék van, ahol nehéz elegendő központi forrást generálni, viszont borrégiós méretben -ahol a legkisebb terület 5400 hektár, a Balaton-borrégió mintegy 9000 hektár – már kedvezőbbek a lehetőségek. A borrégióktól azt várják, hogy a régiós közösségi márkák megerősödnek, jobban szerepelnek a borpiacon, és ezzel a kisebb termőhelyek borai is jobb szabályozást kapnak.

-Egység, összefogás jellemző a balatoni borászokra, így a szaktárcával sikeres lehet az együttműködés, ezt már Dobosi Győző borász közölte. Utalt rá, a márka felépítését érintő marketingköltség akadály lehet a palackozásnál, ezért a Balaton Bortól a Hegyborokig egységes pénzügyi támogatás lehet a megoldás.

Laposa Bence borász méltatta a Balatoni Kör ötéves munkáját, ami szerinte fantasztikus utazás volt. -A Balatonnál a borrégió borvidéket kell jelentsen. A régiós szint adott, van erős Balaton márkanév, ki kell alakítani a hegybort. A fogyasztónak olyan valós termőhelyi borokat kell kínálni, amelyek valóban ott termettek. Településnévhez, hegyhez, földrajzi névhez kötve, mert így erős, értékes hegybor rendszer jöhet létre, hangsúlyozta. A döntéshozóktól azt kérte, hogy termelők, borászok gyorsabban, határozottabban tudjanak ezen az úton haladni – írja a veol.hu.