Nincs vita a szervizdíjról a Magyar Szállodaszövetség és a balatoni vendéglátósok között, sőt a szervezet javaslatát a 8-15 százalékos kötelező szervizdíj bevezetéséről támogatásra érdemesnek találták, annak részletes megismerése után.
Az elmúlt napok sajtóhírei még a javaslat elutasításáról szóltak, mondván a szervizdíj bevezetése egyszeri áremelést jelentene. – Ha jobban megvizsgáljuk a Szállodaszövetség által tett javaslatot, akkor mindenképpen támogatásra érdemes – magyarázta Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. – A szövetség javaslata azt tartalmazza, hogy a jelenlegi árakból is megállapíthatnák a vendéglátósok a szervizdíjat 8-15 százalék mértékben. A bevételnek ez a sávja adózzon kedvezményesen abban az esetben, ha munkabérre fordítják.
A szakember szerint a kötelező szervizdíj ebben az értelmezésben a SZÉP-kártyához hasonlítható juttatás volna, amelyet a vendéglátós vállalkozók készpénz formájában biztosíthatnának a dolgozóiknak. Ezzel a vendéglátás áfájának csökkentésén túl újabb tételt lehetne a bérek rendezésére fordítani.
A szervizdíj bevezetése nem kell, hogy áremelkedéssel járjon
Hoffmann Henrik állítja: nem arról van szó, hogy a vendéglátós szakma árat akar emelni. – A fizetések vonzóvá tételéhez szükség van pluszforrásokra a vendéglátásban. Ha az áfa csökkentése mellett a szervizdíj is bevezethetővé válik, egy olyan pénzügyi halmaz keletkezik a vállalkozásoknál, amelyből versenyképesebb, a nyugatikat megközelítő béreket tudnak fizetni a munkaadók – mondta a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke.
Hoffmann Henrik arra hívta fel a figyelmet, hogy a borravalót és a szervizdíjat el kell választani egymástól. Utóbbi bevezetése egyébként nem kell, hogy áremelésként jelentkezzen, hiszen a meglévő árakból visszafelé is számolható. – Tegyük fel, hogy egy tétel most 1000 forintba kerül és ez az ár már tartalmazza a szervizdíjat. A lefelé számolt 8-15 százalékos szervizdíjat ebből a bevételből ki lehet emelni és egy belső szabályzat alapján a keret – akár a háttérszemélyzetre is lebontva – a kollegák között kiosztásra és kifizetésre kerül – részletezte Hoffmann hozzátéve, hogy a szervizdíjjal a plusz jövedelem legálissá válna, ami után még adót fizetnek a munkavállalók. Ezzel végső soron tovább fehéredhet az ágazat.
Nettó 300 ezres fizetés hazacsábítaná a szakképzett munkaerőt
A hazai turizmusban minden idők legjobb nyarát várják. A jelenleg tapasztalható munkaerőhiány problémájának megoldása azért is égető, mert a turizmus 10 százalék körüli bővülése, ezzel összefüggésben a sokasodó új egységek létrejötte folyamatosan új munkahelyeket eredményez. Ahhoz, hogy ezeket jól képzett munkavállalókkal töltsék be, a bérek emelése elkerülhetetlen. A Balatoni Turizmus Szövetség elnökének véleménye szerint ahhoz, hogy a vendéglátás területe a pályaválasztóknak anyagilag is vonzó legyen és a külföldön dolgozók hazatérését is segítse, egy felszolgálót tekintve nettó 300 ezer forintos havi apanázst feltételez. Hoffmann Henrik szerint ennek jelenleg a kétharmad részét lehet megkeresni idehaza. A szervizdíj bevezetésével és a jövőre tervezett további áfacsökkentéssel a szakember meglátása szerint egy éven múlva kifizethető lesz a 300 ezres elvárható bér.
Szervizdíj pro és kontra
Van olyan balatoni szálloda, ahol már évek óta bevezették a szervizdíjat, amelyet a végszámlán tüntetnek fel és a pluszbevételt a dolgozók között osztják szét. Az éttermesek egy része ugyanakkor attól tart, hogy ezt a fajta áremelés a vendégszám csökkenéséhez vezetne.
Több mint egy éve 10 százalékos szervizdíjat számolnak fel az egyik zamárdi szállodában. – Ezt a végösszeghez adják hozzák és a kollégák között osztják szét – mondta Kiss Annamária, a Hotel Wellamarin kommunikációs és marketing vezetője. Hozáttette: jó ötletnek tartották a szervizdíj bevezetését 2016-ban, ugyanis ezzel ösztönzik a dolgozókat.
Hamvas Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke szerint fontos lenne, hogy a szakmában elkezdődjön egy fehéredési folyamat. – Ne felejtsük el, hogy óriási gondok vannak, mást se hallunk az országban, hogy nincs munkaerő, és nem csak a Balatonnál. Valahogy emelni kell a béreket, növelni kell a jövedelmet, mert különben óriási bajok lesznek.
A szervizdíj bevezetése segíthet e probléma megoldásában – véli a szakember.
A vendégek eldönthetik elégedettek-e a kiszolgálással
A balatoni éttermesek megosztottak a javaslatot tekintve, a legtöbben a borravalót a szezon végén a dolgozók között osztják szét. A balatonfenyvesi Szőlőskert Vendéglő üzletvezetője, Lepenye Tamás úgy véli: ne legyen kötelező a szervizdíj, hanem a vendégek dönthessék el mennyit akarnak adni, ha elégedettek a szolgáltatással. A javaslat szerint a szervizdíj felosztását a tulajdonos, az üzemeltető, az ott dolgozók bevonásával, közösen határozná meg. Választhatnának, hogy ennek mértéke mekkora legyen. A szövetség 8-15 százalék közötti szervizdíjat javasol, amely szerintük nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból pedig könnyen ellenőrizhető.
A Balatonon a borravaló szétosztása a megszokott
A legtöbb étteremben egyébként az a szokás, hogy szétosztják az összegyűlt borravalót. Krisztina éveken keresztül dolgozott egy balatonlellei vendéglátóegységben. – Minden nap leadtuk a borravalót és azt hónap végén megkaptuk keresetkiegészítésként – mondta. – Jobb forgalom mellett a fizetést ez 70 ezer forinttal toldotta meg. Persze olyan is előfordult, hogy csak 30 ezer forint gyűlt össze egy hónap alatt a vendégektől kapott forintokból.
Krisztina azt is elmondta: azt nem tudták követni, mennyi borravalót kaptak.
Harmati Ákos éveken keresztül dolgozott balatoni éttermekben, Siófokon és legutóbb Zamárdiban. – Mi az alapbéren felül már akkor megkaptuk a szervizdíjat és a teljes borravaló is a miénk volt – mondta.
A most üzletvezetőként dolgozó fiatalember azt mondta, neki csak jó tapasztalatai vannak. – A balatoni vendéglátók többsége nem veszi el a borravalót. Annyira emberhiány van, hogy ha azt nem adnák oda korrekten, akkor biztosan nem találnának dolgozót.
A borravaló szétosztása egyébként külföldön is megszokott. A Németországban dolgozó Marianna azt mesélte, ott saját pénztárcával fizettetnek és ami megmarad azt műszak végén bedobják a közösbe. – Ezt osztjuk szét igazságosan: aki rövid ideig dolgozott, az kevesebbet kap, aki egész éjjel dolgozott, az többet – hangsúlyozta. – A borravaló szétosztását ott is a tulajdonos szabja meg, aki ügyel arra, hogy mindenki megkapja a neki járó összeget.