Nemzetközi tapasztalatok a tavak iszapkotrásáról (Balatoni Futár)

Mit tegyünk a sekély tavak mederkotrása során eltávolított üledékkel? – egyebek közt erre a kérdésre keresett választ a közelmúltban, nemzetközi tapasztalatokat összevetve a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete által szervezett nemzetközi online szeminárium, amiről a Balatoni Futár számolt be. A témában jeles Fülöp-szigeteki, holland és finn szakemberek szólaltak meg, és adtak hazánkban is hasznosítható javaslatokat. “Tudatosítani kell a polgárokban, hogy a kotort anyag nem hulladék, hanem erőforrás, ezért indokolatlan a felhasználásuk elleni tiltakozás” – mondta a holland Központi Kotró Szövetség /CEDA/ képviselője.

 

Sekély tavak esetében az üledék különösen fontos szerepet tölt be a tápanyag-körforgásában. A múltban bekövetkezett jelentős mértékű külső tápanyagterhelés eredményeként a tápanyagokat és szennyező anyagokat az iszap tárolja.

A lepelkotrás a vízminőség védelmében, az eutrofizáció szabályozásában általánosan alkalmazott technika, melynek során a legaktívabb és a leginkább szennyezett felszíni üledékréteg (10-30 cm) kerül eltávolításra. A tómeder rendszeres kotrása vízminőség védelmi célt szolgál, valamint a kikötők és strandok használatát is elősegítheti.

Molnár Gábor, az eseményt szervező Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. igazgatója kronológiai sorrendben ismertette a Balaton vízminőségével kapcsolatos kutatási eredményeket, az esetenkénti romlás okait, az algavirágzás megjelenését, a klímaváltozással kapcsolatos gondokat. Tájékoztatott arról is, hogy 2027-ig másfél millió köbméter iszapot kell a tóból eltávolítani – a kutatások eredményétől függ, hol, milyen mélységben indokoltak ezek a munkálatok. Az anyag elhelyezése azonban számos környezetvédelmi, társadalmi egyeztetést igényel.

Martine Kox, a holland Deltares vízügyi kutatóintézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavak komplex ökoszisztémák, s ha felborul a talaj „háztartása” egyensúlyi zavar lép fel, amely algavirágzást eredményezhet. Ezért fontos a befolyó víz szűrése, az üledék kezelése. Azerbajdzsáni és holland példákra hivatkozva az alternatívákat mutatta be: ezek szerint megoldást jelenthet a tápanyagban gazdag réteg letakarása, a kotrás, valamint a víz alatti csapdák létesítése – ez utóbbiakból a későbbiekben is eltávolítható a nemkívánatos anyag.

Lennie Santos Borja, a Délkelet-ázsiai Limnológiai Hálózat elnöke a Fülöp-szigeteki Laguna de Bay tónál indokolt beavatkozásokat ismertette. A Balatonnál másfélszer nagyobb területű víztükör hasznosítása többcélú: halászat, vízellátás, rekreációs kínálat, sőt még úszó napelem park is színesíti a palettát. A gondok nem ismeretlenek számukra sem: körbeépítették a tavat, erdők szűntek meg, az agglomerációban élők hihetetlen terhelésnek teszik ki ezt az exponált területet. Algavirágzás, halpusztulás, vízi jácint megjelenése hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a kizsákmányolás tovább már nem folytatható. Elkészült a stratégiai koncepció, amely mentőövet dob a régiónak. Ebben a kotrásnak is nagy szerepe van.

A mesterséges „IJsseloog” sziget a holland Ketelmeer-tavon, közepén a köralakú zagytérrel

 

A holland Központi Kotró Szövetség /CEDA/ képviseletében Polite Laboyrie arra hívta fel a figyelmet: tudatosítani kell a környezetügyért elkötelezett polgárokban, hogy a kotort anyag nem hulladék, hanem erőforrás – ezért indokolatlan a felhasználásuk elleni tiltakozás. Alkalmas vizes élőhelyek javítására, táj rehabilitációra, rekreációs területek parkosítására, de a műtrágyagyártásban, a part- és árvíz-védelemben, az útépítésben is alapanyagként szolgálhat.

Harri Uusi-Rauva, az Aquamec Ltd. értékesítési alelnöke a Watermaster kotrógépet mutatta be. Ez a rendkívül korszerű szerkezet hat méter mélységig képes dolgozni, s egy pozícióból hatalmas területet tud megművelni. A gyorsító állomások révén nagy távolságra is képes az iszapot továbbítani.

Végül Molnár Gábor, a korábbi balatoni kotrások és zagyterek eredményeit ismertette, s konstatálta, hogy a feltöltött területeket a növényvilág meghódította, s ezek már szervesen kapcsolódnak a turisztikai célpontokhoz – írja a Balatoni Futár.