A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szeptember 12-13-án a Civil EU Elnökség keretében nemzetközi konferenciát szervezett az EU Víz Ellenálló Képességi Stratégia megvalósításának kihívásairól és lehetőségeiről. Egész Európát és annak minden gazdasági ágát különféle módokon érinti az éghajlatváltozás, de van egy közös tényező, hogy vagy vízhiányt vagy víztöbbletet idéz elő – áll a szervezők közleményében. A résztvevők közös nyilatkozatukban kéréseket fogalmaztak meg az Európai Bizottság-, és követeléseket a magyar kormány felé.
.
A konferencián több mint 20 előadó mutatott be mintaprojekteket és tudományos eredményeket. A konferencia előadásai PDF formátumban és képek letölthetőek ebből a Google drive mappából.
A legfontosabb megállapításokat összegző közlemény kitér arra, hogy Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, ezért az EU-nak sürgősen javítania kell víz ellenálló képességét, és fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára. A Magyarországon 2022 nyara után 2024-ben újra bekövetkező rendkívüli aszályhelyzet, majd a napokban az ezt követő rendkívüli árvíz bizonyította, hogy nem lehet tovább halogatni a cselekvést, és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást.
A fentiekre tekintettel a konferencián elhangzott előadások alapján a szervezők nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami az Európai Bizottság és a magyar kormány felé fogalmazott meg számos, sokszor egymással összekapcsolódó követelést.
„Fontosnak tartjuk, hogy a Mario Draghi által fémjelzett versenyképességi jelentésből kimaradt zöld szempontok is megjelenjenek a hamarosan felálló új Európai Bizottság következő ötéves programjában. Mind az EU-s mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem sikerülhet gazdasági értelemben versenyképes EU-t építenünk. Magyarország különösen kitett a klímaváltozáshoz kapcsolódó extrém vízhelyzeteknek, ezért fontos lenne ha a kormány figyelembe venné a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat”
– hangsúlyozta Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.
A megfogalmazott kérések közül kiemelték az alábbiakat:
- Figyelembe kell venni a tudományos kutatási eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, ami a vizek gyors elvezetését, sokszor a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
- Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságát, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
- Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
***
A konferencia résztvevői közös nyilatkozatukban erre szólították fel az Európai Bizottságot a fenntartható vízellátás biztosításáért:
- 1. Tekintse prioritásként az EU Zöld Megállapodásának teljes körű végrehajtását, ami az ellenálló Európa
kiépítésén keresztül enyhítheti az éghajlatváltozás hatásait, megállíthatja a biológiai sokféleség csökkenését,
és korlátozhatja az erőforrás-felhasználást, beleértve a vízfelhasználást is; - Késlekedés nélkül hajtsa végre az EU természet helyreállítási jogszabályt, és nemzeti helyreállítási tervek segítségével növelje az édesvízi élőhelyek által kínált természetalapú megoldásokat;
- Dolgozzon ki új vízügyi és éghajlati ellenállási jogszabályt, ami előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre EU-s szinten Természetes Vízrezervátumokat a veszélyben lévő vízkészletek és vízgyűjtőik védelme érdekében a vízhiányos területeken;
- Biztosítson megfelelő finanszírozást az árterek, folyók, vizes élőhelyek és természetes vízvisszatartási lehetőségek visszaállítására vagy védelmére – például egy EU-s “szivacs finanszírozási eszköz” révén;
- Hozzon létre vízhatékonysági és vízkivételi célok meghatározására szolgáló, minden vízfelhasználóra kiterjedő, vízgyűjtő szintű keretrendszert;
- Teljeskörűen hajtsa végre az EU Víz Keretirányelvét, és növelje az Európai Bizottság jogi erőforrásait a folyamatban lévő panaszok, ügyek lemaradásának kezelése érdekében;
- Dolgozzon ki klímaadaptációs működési elvet minden új uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusra vonatkozóan egy független, tudományos „alkalmazkodási testület” által, ami minden uniós intézkedést átvizsgál, és biztosítja az alkalmazkodás beépítését a víz- és a földhasználatot érintő ágazati tervekbe;
- Szüntesse meg az olyan tevékenységek EU-s támogatását, amik a folyók morfológiáját, a vízminőséget, a táj természetes vízvisszatartását és a felszín alatti vizeket károsítják (összhangban az ENSZ CBD globális keretrendszerének 18. célkitűzésével);
- Vezessen be valós vízértékelési rendszert, kezeljék prioritásként a víztöbblet hasznosítását, illetve a vizek elfolyásának lassítását a gyors elvezetés helyett;
- Biztosítson pénzügyi, jogi és intézményi támogatást a helyi gazdák, gazdálkodó közösségek számára olyan
fenntartható tájgazdálkodás végzéséhez, amivel javítják a talaj és a vizek állapotát, illetve hozzájárulnak az
éghajlatváltozás enyhítéséhez és a biológiai sokféleség növeléséhez; - A tájkép és a helyi közösségek védelme érdekében az EU és tagállamai hagyjanak fel az átláthatatlan
vízátvezetési és vízenergia-projektek finanszírozásával a Nyugat-Balkánon; - Frissítsék és rendszeresen ellenőrizzék a szennyező anyagok – köztük a PFAS-ok (örök vegyületek) – listáját,
hogy minden uniós polgár számára biztonságos ivóvizet lehessen garantálni; - Az INSPIRE térinformatikai rendszer és az Aarhusi Egyezmény irányelvei alapján teljes körűen biztosítsa a
földhasználati adatok átláthatóságát, javítva az EU gazdasági teljesítményét. Az EU elmarad a vezető
gazdaságok térinformatikai adatkezelésétől, különösen az átfogó DEM-adatok (digitális domborzatmodell
szabadon hozzáférhető, szerkeszthető adatformátumok) tekintetében; - A vízzel kapcsolatos célkitűzések végrehajtása során kövesse az ENSZ iránymutatásait (World Water
Development Reports), helyezze előtérbe az alulról építkező megközelítést, és támogassa a helyi
közösségeket, a hagyományos tudást és a civil társadalmat az átláthatatlan, korrupciónak teret adó
infrastrukturális gigaprojektek finanszírozása helyett.
***
A konferencia résztvevői közös nyilatkozatukban ezt követelték a magyar kormánytól, hogy tegye meg
a következő sürgős intézkedéseket az EU vízügyi ellenállási stratégiájának sürgős végrehajtása érdekében:
a következő sürgős intézkedéseket az EU vízügyi ellenállási stratégiájának sürgős végrehajtása érdekében:
- Vegyék figyelembe a tudományos bizonyítékokat és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket
a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlat (vizek gyors elvezetése, patakok, csatornák túlkotrása, vizes
élőhelyek növényzetének kiirtása) megváltoztatása érdekében. - Az elsivatagosodás és a klímakatasztrófák elkerülése érdekében olyan nemzeti földhasználati és
földgazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki, amik a tájak összefüggő hálózatán alapulnak, és figyelembe
veszik a víztöbblet befogadását elősegítő, természetalapú megoldásokat (mint például a “hódgazdálkodás”); - Támogassanak olyan mezőgazdasági gyakorlatokat, amik a tájban megtartják a vizet: alulról építkező
megközelítéseket, hagyományos földgazdálkodási módokat (pl. hagyományos legeltetés, fokgazdálkodás,
ártéri gyümölcsösök, agrárerdészet) alkalmazó helyi gazdálkodói közösségeket; - Szükség van az árvíz és a belvíz fogalmának újraértelmezésére, a meglévő vízgazdálkodás működési
szabályainak kiigazítására, a mezőgazdasági szabályozások és támogatások kiigazítására annak érdekében,
hogy a vízvisszatartásra alkalmas területek a mezőgazdasági földhasználat szerves részévé váljanak; - Árvizek idején legalább 30%-os ártéri borítottságot engedélyezzenek az árvíz szabályozott (a fenntarthatóság
érdekében főleg gravitáción alapuló) tájba vezetésével. - Fordítsák a rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket, köztük a közös agrárpolitikát (KAP) a táj vízzel történő
helyreállítására – az Alföldön 10%-os vízutánpótlásra törekedve; - Állítsák le a tavaink, mint ikonikus édesvízi ökoszisztémák körüli beépítéseket, a természetes élőhelyek
pusztítását a természeti értékekek megőrzése érdekében, és a helyi önkormányzatok megerősítése révén
valósítsák meg a “balatoni zöld minimumot”. Erősítsék a szubszidiaritás elvét a források elosztása, a vízügyi
projektek végrehajtása és nyomonkövetése tekintetében; - Szükséges az ország vízmérlegének rendszeres, legalább 4 évente aktualizált értékelése. Építsék be a
virtuális vízkereskedelemre vonatkozó számításokat a különböző ágazati stratégiákba (akkumulátorgyártás,
bioüzemanyag, a kukoricából történő etanolgyártás is); - Új szabályozásra van szükség az árvízvédelem, a vízelvezető rendszer és a felszín alatti kutak tekintetében,
aminek célja a vízkészletek védelme a jövő nemzedékek számára; - Hajtsák végre a felszín alatti vízkivételek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat;
- Ne alkalmazzák az EU mentességi eljárásait arra, hogy vizes élőhelyekre tudományos bizonyítékok nélküli, az
ökoszisztémákban súlyos károkat okozó rovarölő szereket permetezzenek (kémiai szúnyogirtás); - Biztosítsanak megfelelő finanszírozást a vízművek számára az ivóvízpazarlás megszüntetése és a
szennyvízkezelés javítása érdekében; - Valósítsák meg a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságát, és tiltsák be az
édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá való kijelölését; - Támogassanak olyan projekteket, amelyek növelik az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet a
tavak, folyók és vizes élőhelyek ökológiai funkcióinak helyreállítása révén, pl. a partvédő ökológiai szempontú
eltávolítása, a patakok gátjainak eltávolítása, a növényzet természetes zonációjának helyreállítása, a felszíni
víztestek természetes morfológiájának helyreállítása. - Gyorsítsák fel a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében.
Biztosítsák ehhez a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá erősítsék meg a
környezet-, természetvédelmi és vízügyi intézményi és hatósági rendszert;
Következő konferencia október 3-4-én az EU-s erdők helyzetével foglalkozik.