Ne adhassanak el Balatonpartot! – állami szerepvállalást sürgetnek az aligaiak

Az állam éljen az elővásárlási jogával Club Aligán, egy 540 méternyi Balatonpart, rajta egy sétány hozzáférhetőségének megmentéséért, amire lehetőséget teremt pluszforrás nélkül, ha nem valósul meg egy 1,3 milliárd forintos hazai forrásból ide tervezett, „felesleges” beruházás – javasolta Bukovszki András, helyi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. Balatonvilágos hétfői testületi ülésén sikerült az ügy számára időt nyerni – közölte a hirbalaton.hu-val.

 

Club Aligán abszurd helyzetet teremtett két éve a kiemelő kormányhatározat, amely célja az igen jó adottságú terület turisztikai fejlesztése. A nemzetgazdaságilag kiemeltté tétel azt jelenti, hogy nem kell figyelembe venni a Balaton-törvény és a helyi építési szabályzat, OTÉK, valamint a vízpart szabályozási rendelet (TNM) rendelkezéseit sem.

„Miféle nemzetgazdasági érdeket szolgáló turisztikai fejlesztés, amikor egy magáncég a kormányrendeletnek köszönhetően felparcellázhatja és magánvillák építéséhez eladhatja a Balaton-partot a sétányával?”

– tette fel a kérdést az önkormányzati képviselő, aki kezdeményezte, hogy az önkormányzat forduljon az államhoz kérve a kiemelt kormányrendelet visszavonását azon telkek esetében, ahol nem kerül sor turisztikai fejlesztésre. A Club Aliga 23 telkéből az új koncepció szerint egy telekre terveznek hosszú távon szálloda építést. Ezért, 22 telekről a kiemelő kormányhatározat visszavonását, továbbá azt kérik, hogy a már eladásra kerülő első öt telek esetében éljen az állam az elővásárlási jogával, amit 2022. november 21-ig tehet meg. (Elővásárlási joga ebben az esetben az önkormányzatnak és az államnak van, azonban az előbbinek nincs erre pénze.)

 

A szállodaépítés támogatását már visszavonták

Bukovszki András kifejtette, Club Aliga fejlesztéseire már odaítélt a kormány 7,4 milliárd forintos támogatást egy szálloda megépítéséhez, amelyet a gazdasági válság okán visszavontak a közelmúltban. Kapott 1 milliárd forintos támogatást a kikötőfejlesztés is, amely szeptember 1-én megkezdődött, és kapott 1,3 milliárd forintos állami támogatást egy agóra (borozó, söröző, kisüzletek) megépítése is magánterületen. Az önkormányzati képviselő szerint ez utóbbi felesleges, már csak az elmaradó szállodaépítés miatt is. Ezen összeg fedezhetné az érintett, 540 méter hosszú Balaton-part visszakerülését állami tulajdonba plusz költségvetési források nélkül, ha a továbbiakban maga az állam értékesíti az itteni telkek sétányon túli részeit – hangsúlyozta.

Az önkormányzati képviselő megjegyezte, számításai szerint a Club Aliga bizonyos részeit tulajdonló Pro-Mot Kft. igen jól járt, hiszen már csak a vízparti telkek értékesítéséből bőven visszanyerheti a vételárat, nem beszélve a további értékesítésre szánt területeiről Club Aligán.

 

A vevőket hiányosan tájékoztatták?

A Pro-Mot 15 telket alakított ki az 540 méter hosszú vízparton, amiből eddig ötre kötött adásvételi szerződést. (Az 5 telek összesítve 12.305 négyzetméternyi, aminek a vételára összesen 1,84 Mrd Ft, azaz átlagosan 150 ezer forint/négyzetméter.)

„Érdekes megnézni kik a vevők, de ennél sokkal fontosabb, hogy a Pro-Mot nem vette figyelembe, és a vevőket sem tájékoztatta arról a megállapodásról, amit az önkormányzattal kötöttek a cég korábbi tulajdonosai”

– hangsúlyozta Bukovszki András. Eszerint ugyanis a közvetlen vízpartot és a sétányt – a Balaton-törvénynek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően – nem zárják el a köz elől. Ez az önkormányzatnak vagyonértékű joga, amiről nem mondhat le – hívta fel a figyelmet. Ezért az előterjesztése kitért arra is, hogy az önkormányzat szólítsa fel a Pro-Mot–ot, hogy a Településrendezési szerződésnek (a továbbiakban: TRSZ) megfelelően írásban erősíttesse meg a vevőkkel a TRSZ-ben vállalt kötelezettségeket.

“A Pro-Mot Kft. új tulajdonosa a két hónapja a Bayer Property cég. A Bayer az önkormányzat felé a TRSZ-ben foglalt kötelezettségek ismeretével vette meg a több, mint 30 hektáros ingatlant, a 10 hektár állami terület vagyonkezelési jogával együtt 5,092 Mrd Ft-ért. Aliga II. parti telkeinek értékesítése során a TRSZ-ben vállalt kötelezettségeket figyelmen kívül hagyva úgy értékesíti a telkeket, hogy az adásvételi szerződésből eltűnik az önkormányzat parti sáv használatára vonatkozó vagyoni értékű joga, és a telkeket partig nyúlóan lekerítheti az öt új vevő” – az önkormányzati képviselő tájékoztatása szerint.

 

„A Balaton további beépítése nem kívánatos”

Mint kifejtette; “a parti, zárt magánhasználat semmilyen módon nem szolgálja a Balaton természeti, környezeti fenntarthatóságát, turizmusát és gazdasági fejlődését. Minden szakmai fórumon évtizedek óta teljes egyetértésben elhangzik, hogy a Balaton további beépítése nem kívánatos. Mind vízminőségi, mind meteorológiai, mind környezet és vizuális szennyezés terén káros a további parti parcellázás és beépítés. Ezek társadalmi és gazdasági hatásai is károsak. A jelenleg folytatott nemzetközi kitekintésben is ellene megy a tavak, tengerek part használatának. Két példa: Montenegró 240 km hosszú tengerparti szakasza nem parcellázható fel, a köz használhatja csak. Szerbiában a Palicsi-tó közvetlen környezetét az állam kisajátította vízminőség javítási munkálatok és a körbefutó kerékpárút építése céljából.”

 

Másfél évtizede Balatonfüred mai polgármestere segített

Emlékeztetett arra is, hogy Club Aliga részleges privatizációja 2007-ben, a Gyurcsány kormány idején történt. Akkor a vízpart megközelíthetőségének megmaradásáért és a közérdekért síkraszállók egyik élharcosa Bóka István volt országgyűlési képviselőként, aki ma Balatonfüred polgármestere, és a Balaton Fejlesztési Tanács társelnöke.

“Akkor sikerült elérni, hogy 10 hektárnyi részt (közutakat, strandterületet, stb.) nem privatizáltak Club Aligából, így az állami tulajdonban, közterület maradt. Most azt szeretnénk elérni, hogy mindez megmaradjon. A kiemelt kormányrendelet még az állami területen is megtilt minden közfunkciót, ami előtt végkép értetlenül állunk”

– summázta a helyzetet az önkormányzati képviselő.