Nagyon nehéz időszak vár a szállodákra – a túlélés kulcsa kerestetik (mfor.hu)

Azt megszoktuk, hogy a szezonálisan nyitva tartó – például balatoni – szállodák bezárnak néhány hónapra. De egyre-másra érkeznek azok a hírek, amelyek szerint nemcsak ők gondolkodnak így, és nem csupán a szezonváltás miatt húzzák le a rolót. Meddig bírja az ágazat a rezsirobbanás következményeit? – teszi fel a kérdést az mfor.hu, a szállodaipar helyzetét górcső alá véve. 

„Az átlagosan hat-nyolcszorosára emelkedett energiaárak, a folyamatosan emelkedő alapanyagköltségek és a már érezhetően visszaeső forgalom miatt a hazai szállodák nagyon nehéz időszak elé néznek” – adta meg a (negatív) alaphangot lapunk érdeklődésére a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Az a véleményük, hogy számos vállalkozás kényszerül majd átmeneti üzemszünetre, több szálloda fog 4-6 hónapra bezárni. A tagszállodák közül is jelezték már páran, hogy novembertől, vagy januártól húsvétig zárva tartanak, és ez a szám sajnos, biztosan emelkedni fog.

A szövetségnek 450 hazai szálloda a tagja, és Magyarországon több mint 3000 szálláshely van bejegyezve, de nyilvánvaló, hogy a jelentősebb vállalkozások tagjai a szövetségnek.
Azt már kétségtelenül szomorúan tapasztalhatjuk, hogy feltűnően elszaporodtak mostanában a szállodák, panziók bezárásával kapcsolatos  hírek. Pár hete írtunk róla, hogy az Eventrend – 30 éves magyar cégcsoport – „a kialakult energiahelyzet miatt kényszerű és racionális-gazdasági döntéseket hozott a többi, sikeresen működő egységének megóvása érdekében. 2022. október 1-től már nem tartoznak hozzá a korábban általa üzemeltetett hotelek”.

A szállodai ágazatot ugyanakkor nem számolják fel, hiszen a helyzet rendeződésével majd újra vissza szándékoznak térni e feladatkörhöz – olvasható a cég közleményében. Az érintett létesítmények, így a siófoki Residence, a szintén siófoki Active Holiday Hotel, a ráckevei Duna Relax, a noszvaji Oxigén Family, és a noszvaji Tündérkert Hotel új üzemeltetővel folytatja tovább, míg a saját tulajdonú bikácsi Zichy Hotel jövőjéről a bezárást követően döntenek.

Pár hete az egyik szakember úgy nyilatkozott, hogy a szállodák 20-25, míg a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be a lassan kezelhetetlen infláció és a rezsiköltségek miatt. De a helyzet naponta változik.

 

Van, amelyik kastély bezár, van, amelyik nem
Elegáns, népszerű kastélyszállodák is kezdik feladni a küzdelmet, mint például a parádsasvári. Ahogyan az az egyik szakmai hírportálon, illetve a saját Facebook-oldalukon megjelent, „november 1. és december 1. között be kell, hogy zárjanak a horrorisztikus áram- és gázárak miatt. A decemberi hónapot még próbálják megmenteni, de novemberi vendégeiket e-mailben is értesítik a helyzetről.”

Azok tudják átvészelni jobban ezt a nehéz időszakot, amelyek több lábon állnak, mint például a tolcsvai Kincsem Kastély. A tulajdonos Matyasovszki Istvánt épp szüret közben értük el, nekik a gyönyörűen rendbe hozott panzió mellett tokaji szőlőbirtokuk és hatalmas pincéjük is van. Legutóbbi ottjártunkkor több ezer palack bor várt gazdára. Ők, úgy tűnik, nem fognak bezárni.

 

Hiába élénk a turistaforgalom
Nyilvánvaló, hogy az amerikai és más nyugati tulajdonú, elsősorban Budapesten is üzemelő szállodák többsége képes a fennmaradásra, mert veszteségeiket a külhoni anyavállalat fedezi. Az európai fővárosokban presztízskérdés jelen lenni. Az előfordul persze, hogy a lánc valamely „szemét” eladják, és az egy ideig üresen áll, de kibírják ezt a veszteséget, hiszen, mint értékes ingatlan, továbbra is fontos részét képezi az új tulajdonos portfóliójának.

A kellemes késő őszi budapesti időben sok külföldi sétál Budapest belvárosában és az üzletemberek sem hiányoznak laptopjukkal a lounge-okból. Úgy tűnik tehát, vendég van, és a belvárosi szállodákat nem érinti vészesen – legalábbis egyelőre – a rezsirobbanás. Géher Zoltán, a Continental szálloda igazgatója nem hallott olyan budapesti szállodáról, ahol ez egyáltalán felmerült volna.

Ugyanakkor arról adott hírt több szakmai fórum, hogy bezárt Szeged belvárosában a Tiszavirág Hotel.

És mi a helyzet a vidéki kisebb butikhotelekkel? Hodik Adrienn, a zebegényi Natura Hill vezetője szerencsés helyzetben van.

 

Akik előre gondolkodtak
Mint mondja: “Mi ezt annak köszönhetjük, hogy 10 évvel ezelőtt, korunkat megelőzve, hittünk a fenntarthatóság fontosságában. Azóta is folyamatosan dolgozunk energiafüggetlenségünk kialakításán. Az épület külső-belső anyaghasználata, az akkor elérhető legmagasabb szintű gépészet beépítése, a közművektől való kitettség minimalizálása, az önellátás maximalizálása már akkor is cél volt.

A birtok elég helyet biztosít négy, egyenként 110 méter mély talajszonda elhelyezésére, mellyel télen-nyáron viszonylag állandó hőenergiát tudunk biztosítani a korszerű gépészeti rendszerünknek.  A hatékonysága ennek a hőszivattyús rendszernek négyszer jobb, mintha csak villamos energiát használnánk. A tetőfelületeink több mint 75 százalékán napelemek találhatóak, melyek az éves teljes elektromos energiafogyasztásunknak több, mint felét biztosítják.

Gáz nincs a házban. A vizet sem pazaroljuk – medencét éppen a víztakarékosság miatt nem vagyunk hajlandóak építeni. A legmodernebb automata árnyékolók, valamint a szellőztetőrendszer hővisszanyerő egységei mind olyan eszközök, melyeket egy gépészeti tervezésnél még ma sem mindig vesznek figyelembe a beruházók. A fenntarthatóság anyagilag is jó döntésnek bizonyult. Nyolc-tíz éve ez még csak lelkiismereti kérdés volt, most már a pénzügyi eredményekben is látjuk pozitív hatását.

 

A zero waste hasznos
Az alapanyagárakkal mi sem tudunk mit kezdeni, az minket is erősen sújt. De zero waste konyhát visz a séfünk, ami most szintén előny.

Ennek persze ára van: úgy üzemeltetjük az éttermet, hogy nincs étlap, és minden nap, más és más fix menüvel dolgozunk. Mivel szállóvendégeinkből kerül ki az itt vacsorázók 80 százaléka, így muszáj minden nap más menüt adni, ami kemény kihívás, de 8 év tapasztalattal a hátunk mögött mondhatjuk, hogy mégsem lehetetlen. Az, hogy nem a kukában landol a méregdrágán megvásárolt alapanyagok 35 százaléka, szintén a túlélést segítő tényező.”

Szauna és minibár lesz, csak másképp
Magyarország egyik legkedveltebb úti célja mind a belföldi, mind a külföldi turisták esetében Hévíz. Mi a helyzet a tó környékén? Kérdésünkre Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője válaszolt.

“Sem a szállodák, sem a fürdők nem tervezik a teljes bezárást. Maximum 1-1 hónapos szünetet tudok elképzelni, azt is csak 1-2 hotel esetében. Szintek vagy épületrészek lezárása elképzelhető, de mindenki számára fontos, hogy a munkaerőt megtartsa. A költségek csökkentésére fokozottan figyelnek a szállodások, például a minibároknál. Ez azt jelenti, hogy csak akkor tesznek be a szobába minibárt, illetve csak akkor töltik fel és kapcsolják be, ha a vendég kéri. A szaunák üzemelési idejének csökkentése, és sok egyéb intézkedés szintén segít az energiatakarékosságban.

Az elmúlt időszakban szerencsére sokan hajtottak végre Hévízen olyan fejlesztést, ami az alternatív energiaforrások irányába mutat, így az üzemeltetési költségek csökkentek. A tó szerencsére fűti magát, és a víz, a természetnek hála, három naponta cserélődik, így ezzel nincs gondunk..”

 

Aranyat ér a geotermikus energia
A fórumon elhangzott, hogy a Várfürdő, a vár és a kastély nyitvatartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy turisták érkezzenek a városba.

Nem tervezik a fürdő bezárását, csupán a gázzal fűtött 50 méteres uszoda nem lesz nyitva a téli hónapokban. Az elmúlt évtized fejlesztéseinek köszönhetően döntően a termálvíz hőjét hasznosítják a fürdő létesítményeinek fűtéséhez. Ennek arányát tovább fogják növelni újabb beruházásokkal. A tavaly kiépített napelemes rendszer is csökkenti a költségeket.

Az Almásy-kastély is nyitva lesz a tél során – most jön jól  igazán, hogy a gyönyörűen rendbehozott épület hatalmas tereit geotermikus energiával fűtik, a gázt be sem vezették a felújításkor – írja az mfor.hu.