Tart a Balaton-törvény helyébe lépő, új területrendezési törvény vitája a Parlamentben. A helyi és szakmai észrevételeket csokorba szedte a hirbalaton.hu.
A 2000-ben elfogadott, azóta többször módosított Balaton-törvény helyébe hamarosan új jogszabály lép, ami a tervek szerint egybekovácsol három korábbi területrendezési törvényt. A neve ez lesz: „Magyarország és egyes térségeinek területrendezési terve”.
A balatoniak általában úgy gondolkoznak, továbbra is megérne a Balaton egy önálló törvényt. Nem értik miért kell általános területrendezési törvénybe olvasztani egy saját adottságú és védelmet igénylő terület szabályozását. Félnek az egységesítéstől, a szigor lazulásától bizonyos területeken, hiszen a legfőbb cél, hogy megközelíthetőbb, körbejárhatóbb legyen a Balaton, amelynek partját meg kell óvni a további beépítésektől.
A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete októberben foglalta össze utoljára, mik a szakértői vélemények a Balaton-törvény helyébe lépő új jogszabály-tervezetről, amely alapjaiban határozza majd meg az üdülőrégió jövőjét.
A szakértői észrevételek
– Fontos és időszerű a régi, alapvetően közmegegyezésen alapuló Balaton-törvény felülvizsgálata, de szakmailag nem indokolt három területrendezési törvény egybedolgozása, hiszen eltérő célokat, védelmi szinteket és eszközrendszereket határoznak meg.
– Az egyik legfontosabb észrevétel szerint tisztázni kell, miért nem a törvényben, és miért csak alacsonyabb szintű jogszabályban, miniszteri rendeletekben kívánnak szabályozni a jövőben alapvető fontosságú területeket (övezetek, vízvédelem, csapadékvíz-kezelés, stb.), amit egyébként nem javasolnak a szakértők.
– Javasolják a két kiemelt térségben, a budapesti agglomerációban és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben tervtanácsok létrehozását a területi tervezésnél, mivel a beruházói nyomás miatt esetenként nem a legideálisabb beruházások valósulnak meg. A gyors üzleti haszonszerzés sokszor ellentétes a közcélú érdekekkel. A Balatonnál megépült és épülő apartmanházak legtöbbje jellegtelen. Kívánatos lenne több tervpályázat, egyedi stílusú épületet.
– A törvénytervezet általános rendelkezéseinél zavaros a strand és a kemping besorolásának definiálása, márpedig az egyik legfontosabb kérdése lesz az új szabályozásnak, hogy sikerül-e a még meglévő balatoni kempingeket megóvni a nyakló nélküli beépítésektől, megőrizve ezzel a tó hozzáférhetőségét is – szól az észrevétel.
– A törvénytervezetnél szigorúbb szabályozásra lenne szükség a zöldterületek esetében. A szakértők keveslik egy üdülőövezetben a beépítéseknél előírt 5 százaléknyi zöldterületet biztosítását.
– Öröm övezte annak a passzusnak a megfogalmazását, amely kimondja, hogy nem lehet a kiemelt üdülőkörzetet jelentősen terhelő ipari parkterületet kijelölni a jövőben, ugyanakkor kiegészítésekre lenne szükség a szabály egyértelmű tételéhez.
Ami a vízpartot illeti..
– A törvénytervezetet véleményezők szerint kéne, de nincs előrelépés a korábbi jogszabályokhoz képest a Balaton szabad megközelítése és a fürdőzés tekintetében.
– Nevesíteni kellene az új jogszabályban a strandolásra, kikötésre alkalmas partszakaszok mellett a horgászásra alkalmas partszakaszt is, amire jelenleg nincs egységes útmutatás.
A parti sétányokért többet kellene tenni
– A parti sétányok kialakításában sincs előrelépés az új jogszabálytervezetben – a véleményezők szerint. A szakértői javaslat arról szól, hogy a korábbi 30 százalék helyett az önkormányzatok partszakaszainak 50 százalékán alakítsanak ki sétányokat a jövőben, a külterületeket is beleszámítva. Ennek teljesítéséhez pedig – szemben az eddigi gyakorlattal – forrást kell biztosítani az önkormányzatoknak (pl. területvásárláshoz, kisajátításhoz), határidő és szankció meghatározásával.
– A szakértők szerint azt az eredeti, 2000. évi Balaton törvényben megfogalmazott szabályt át kell emelni az újba is, miszerint minden Balaton parti telekre elővásárlási joga van a helyi önkormányzatnak vagy az államnak. Az ilyen jellegű köztulajdonban lévő parti ingatlanok pedig nem idegeníthetők el. A Balaton körüljárhatósága így teljesíthető.
– A kempingekről, strandokról szóló paragrafusnál fontosnak tartották felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt években sok kemping megszűnt, bezárt a Balatonnál. Ezek fejlesztési területekké váltak. Az itt létrejövő kikötők, apartmanházak területén kötelezővé kellene tenni a közösségi használatú terek kialakítását, és megakadályozni, hogy nagy kiterjedésű, elzárt területek keletkezzenek. A még meglévő kempingekben egyértelművé kell tenni, hogy a felújítások, fejlesztések során csak szálláshelyek jöhetnek létre.
Bővítenék a strandokat
– Igény fogalmazódott meg arra, hogy az új vízparti tervekben szerepeljen javaslat a strandok bővítésére, hiszen több helyen, főként az északi parton szűkösek és zsúfoltak nyaranta a strandok.
– A Balaton brand építése jegyében legyenek egységesek a strandbelépők, parkolók díjai, megőrizve ahol lehet az ingyenességet.
A szőlőültetvényekről
– A szakértői vélemények szerint a törvénytervezetben az I. és II. osztályú szőlőkataszterek kijelölésénél közelebb kell hozni a jogszabályt a valós helyzethez, és a korábbi törvényből meg kell őrizni a kiváló tájértékű dűlők lehatárolását. A gyömölcs-kataszter hiánya miatt a hátrányba kerülhetnek a balatoni mandulaültetvények – szól a figyelmeztetés.
Kellene még kerékpárút
– A hozzászólók hiányolták a törvénytervezetből egy második kerékpárút koncepcióját, tervezetét, mivel a parti Bringakör túlterhelt. Szükség volna egy parttól távolabbi körútra, valamint a háttértelepüléseket feltáró bicikli utakra.
Regionális szintű védelmet az értékes épületeknek, tájaknak!
– Speciális, egységes, regionális szintű balatoni védelemre lenne szükség, ami megerősíti a jelenlegi helyi védelmet bizonyos épületeknél (pl. présházak, század eleji villák, 60-es, 70-es évek nívó díjas épületei).
– A megszűnő bányatelkek rekultivációjának problémája miatt nem javasolt a „Tájrehabilitácót igénylő terület”, mint övezet megszüntetése. A szakértők nem javasolják a Balaton-felvidék táji arculatának védelmét csökkenteni azzal, hogy az ökológiai hálózat övezeteinek előírásából törlik a védett területek tájkarakterét, tájképi megőrzését szolgáló előírásokat. Ez nem felel meg a terület védelmének, sem a Balaton üdülőkörzet hosszú távú érdekének.
– Nem indokolt törölni a „Történeti települési terület” meghatározást sem, hiszen a Balaton-felvidék és a Balaton környék tájkarakterének meghatározó eleme a történeti táj (a tanúhegyek oldalán történetileg kialakult szőlőművelés, a kapcsolódó tájrendszer és tájelemek együttese). Ennek kijelölése a térség táji értékeinek megőrzésében alapvető fontosságú – áll a vélemények összegzésében.