A Pannon Egyetem két kutatójának – Neumanné Virág Ildikó egyetemi docens és Kántor Szilvia PHD-hallgató – tanulmánya arra keresi a választ, milyen tényezők motiválják a nyaralótulajdonosok, a második otthonnal rendelkezők Balatonhoz költözését, és mi marasztalja a már ott élőket – írja a veol.hu.
A közlekedés, a szállás, a turisztikai programok szervezése, a vendéglátás, a magánszálláshely-kiadás mind fontos aspektusa a turizmus vizsgálatának, derül ki a reprezentatív, kérdőíves felmérésből.
A jó helyek keresésének lényegét boncolgatja a Comitatus Önkormányzati Szemle különszámában közzétett mobilitásvizsgálat is, amelybe a kutatók azokat a válaszadókat vonták be, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Balaton-régió településeivel. Ott élnek, ott dolgoznak vagy tanulnak (49,46 százalék), életvitelszerűen helyi lakosok, de másutt dolgoznak, tanulnak (15,57 százalék), a településen dolgoznak vagy tanulnak, de másutt élnek (12,49 százalék), illetve az üdülőtérség egyes településein másodlagos otthonnal vagy nyaralóval rendelkeznek (22,48 százalék).
A Magyar Nemzet összefoglalója kiemeli, a Balatont új lakhelyül választók számára a turisztikai és családi programok szervezése a legvonzóbb munkalehetőség, jelentős azoknak az aránya, akik a kérdőívben feltett kérdésekre elsősorban a vendéglátást, magánszálláshelyet jelölték meg, de nagyon csábító a megkérdezettek számára az egészségturisztikai szolgáltatások köre, valamint a parkolásüzemeltetés is jelentős megtérüléssel kecsegtet. A kiskereskedelem és a szépségipar viszont keveseket késztetne a tóhoz költözésre – derül ki a felmérésből. Az üdülőkörzet migrációs áramlását vizsgáló kutatók szerint a térségből való elvándorlás mögött elsődlegesen racionális érvek állnak, így a magasabb jövedelem, a karrier lehetősége.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a népesség csökkenésével együtt jár a régió lakóinak öregedése. A 2001-ben regisztrált 267 907-ről 2016-ra 258 883-ra csökkent a balatoni régió lakosságszáma, de ennél nagyobb gond a térség lakóinak öregedése.