Miért bontották le a fonyódi villanyaralót és mi épül a helyére? (index.hu)

Fonyód századfordulós villanegyedének szélén lebontottak egy nyaralót, hogy a helyére 51 lakásos társasházat építsenek. Az önkormányzat nem válaszolt az index.hu ezzel kapcsolatban feltett kérdéseire, a  beruházó és a tervező viszont maga jelentkezett, hogy pontos tájékoztatást adjon a hírportál újságírójának.

  

A látványterv (Szendrő Építész Stúdió)

Az Ybl-díjas Szendrő Péter, az új ház tervezője pontokba szedve foglalta össze az elmúlt évek történetét és a tervezés folyamatát. Rengeteg dokumentumot mellékelt, melyek bizonyítják, hogy minden törvényesen zajlik. Kihangsúlyozta,  hogy nem csak egy nyaralót bontanak el, hanem „egy nagyobb vállalati üdülőt, rengeteg kiszolgáló épülettel”, így az új beépítés kisebb lesz. (A magassága és a tömege természetesen nagyobb.)

A témával az Urbanista blogban már korábban is foglalkozó Zubreczki Dávid, az index.hu-n megjelent cikk szerzője kifejtette, hogy továbbra is sajnálja a lebotott nyaralót, a villanegyed erodálását elhibázott döntésnek, az új épületet pedig túlzó méretűnek tartja, de bemutatja a beruházást a friss látványtervekkel.

Pirossal jelölve az új épületGaléria: Új társasház a fonyódi vilalnegyedben (Fotó: Szendrő Építész Stúdió)

Szendrő Péter építész tájékoztatása:
„Minden lépés, ami az elmúlt 6 évben ebben a tárgyban történt, jogszerű volt, minden olyan hatósági engedélyt megkaptunk, ami szükséges volt ahhoz, hogy a meglévő épületek bontása megtörténhessen, illetve az építkezés ezek után elindulhasson. Mellékletként megküldünk minden olyan hatósági határozatot, végzést, építési engedélyt, mely igazolja, hogy egy hosszú folyamatban, lépésenként megszereztünk minden olyan hatósági papírt, melynek alapján a bontás jogszerűen elvégezhető volt!
Az elmúlt 6 évben két építési engedélyezési terv készült, egy szálloda terve, majd egy lakóház terve, mind a két tervre építési engedélyt kaptunk. A tervezés során Ybl-díjas, tapasztalt építészként, kollégáimmal együtt kellő alapossággal és lelkiismeretességgel jártunk el.
A beruházó cég ügyvezetőinek régóta személyes kötődése van az egykori Tungsram, majd GE üdülőhöz. A GE Lighting munkatársaiként sok éven keresztül rendszeresen látogatták az üdülőt tréningek, nyaralások keretében; mindig szívesen tértek ide vissza. Karrierjüket a nemzetközi cég után saját vállalkozásban folytatták: 2010-ben alapították meg önálló világítástechnikai és energetikai vállalatukat (mely korszerű, professzionális mérnöki szolgáltatásokat kínál).
2012-ben a gazdasági válság alatt megvásárolták a GE-től a teljesen használhatatlan, tönkrement üdülőt, mert saját pozitív élményeikre alapozva hittek abban, hogy továbbra is egy hangulatos, családbarát nyaralóhelyként működhet. A szükséges felújítások után ismét használhatóvá vált, azonban ennek ellenére sem lehetett gazdaságosan üzemeltetni. A korszerűsítés érdekében a régi épület átalakítását és megújítását tervezték, de az alapos műszaki felmérések alapján ezt elvetették, mert a szakértői vélemények szerint statikailag, szerkezetileg is nagyon rossz állapotban volt. Az ingatlan tulajdonosa más módon is kötődik Fonyódhoz, tudniillik a nyaralója is a településen van. Kijelentem, hogy pozitív partnerként vett részt a tervezési folyamatban, semmilyen módon nem próbált vállalhatatlan igényeket rákényszeríteni a Tervezőre.

A bontásra került épületegyüttes fő épülete helyi védettségű volt. Erre vonatkozóan egy történeti vizsgálati anyag elkészítését írták elő. Ez a nagy anyag részletesen foglalkozott a fonyódi villasor, ezen belül a Lajos-lak történetével, az épület későbbi sorsával, a telken 1960 körül Tungsram üdülőként történt beépítésekkel. A történeti anyag jelentős fotóanyag- mellékletet tartalmaz. Ennek az anyagnak az összefoglaló része megállapítja, hogy az átépítések során a védett épület jelentősen megváltozott, bontás előtti állapotában az eredetire utaló elemek alig vannak, ezért a helyi védettség levétele nem jelent értékvesztést.
Mind a helyi védettség levételéhez, mind az új épület tervezéséhez többször is szükséges volt egyeztetni a fonyódi főépítésszel, és a Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály képviselőjével. Ezek során komoly szakmai vitákban alakult ki a végül elfogadott megoldás, melynek során a Tervező többször is változtatásra kényszerült!
A mellékletekben küldünk egy olyan helyszínrajzot, melyen egybe rajzoltuk a bontandó épületeket és az új épületet. Ezen látszik, hogy a Bartók u. felől az elbontott főépület szélessége és helye teljesen azonos, vagyis a fonyódi villasor folytatásaként hasonló léptékű és tagolású épület jelenik majd meg modernebb köntösben, az épület nagyobb része a Bartók utca felől takarásban van, az onnan megjelenő térfalat nem befolyásolják.

A látványterv (Szendrő Építész Stúdió)

Az új épület elkészülte után a telek beépítettsége lényegesen csökken a bontott épületekkel beépített telekhez képest, a telekhatárra épített jelentős mennyiségű épület megszűnik. Az új lakóépület minden oldalról zöldbe ágyazott lesz, az egész környezet sokkal rendezettebben fog megjelenni, ahogy 58 éve, az épület és környezetének 1960 körüli beépítése óta nem volt látható.
Tárgyi telek lényegesen nagyobb, mint a villasor többi telke, a telek alakja is eltér a villasor többi telkétől! A telek területe 4497 m², szélessége és mélysége közel azonos, a telek teljesen körbejárható, a tervezett új épület minden nézete fontos nézet! Mellette lévő telkek területe kb. 1700 m², keskeny, mély telkek, az épületek fő nézete a Bartók u. felől tárul fel. A szabá-lyozási terv szerint tárgyi telek beépítettsége 50%-os lehet. Az építtető mértéktartást tanúsított azzal, hogy jelentősen kisebb beépítettségű épület született, mint azt a hatósági előírások lehetővé tették.
Szendrő Péter, Ybl-díjas építész”