A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium 2023 néven. A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk segítik a gazdálkodókat gazdasági döntéseik meghozatalában, emellett támogatják a döntéshozók munkáját, hogy aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek. A megfelelő döntések előkészítéséhez pontos, megbízható, illetve hiteles és naprakész adatok szükségesek. A kijelölt adatszolgáltatók számára a válaszadás kötelező.
Az idei adatgyűjtésben is kiemelt cél, hogy a gazdálkodók az első szakaszban, május 15. és május 31. között minél nagyobb arányban éljenek az online kitöltés lehetőségével – mondta el a Szabad Földnek Tóth Péter, a KSH osztályvezetője. Az érintettek postai úton vagy e-mailben kapják meg az ehhez szükséges tudnivalókat.
A második szakaszban, június 1. és július 15. között az ország 941 településén összeírók keresik fel majd azokat, akik nem éltek az online kitöltés lehetőségével. A KSH az összeírást május 15. és július 15. között országszerte mintegy 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával hajtja végre.
Most a földterület hasznosítása és az egyes növényfajok termesztése mellett 2023-ban részletesebb adatokat gyűjtenek majd a talajművelési módszerekről is. Az öntözéssel kapcsolatos kérdések nagyon aktuálisak. Az ültetvényekre vonatkozó blokkban megkérdezik, hogy milyen gyümölcsfajokkal hasznosítják a gazdálkodók a területüket, valamint az ültetvények korát és állománysűrűségét, illetve például a szőlő fajtáit is. A mezőgazdasági gépekre, tárolókra vonatkozó blokk újdonságként szerepel a kérdőíven, utoljára tíz évvel ezelőtt gyűjtöttek ilyen információkat. Az agrárdigitalizációs kérdések kapcsán pedig a 2020-as első, erre vonatkozó eredmények szolgálnak majd bázisként.
A 2023-as információkból kiderülhet majd egyebek mellett, hogy hogyan változott a gazdálkodók átlagéletkora a 2020-as Agrárcenzus során mért 58 évhez képest, milyen a mezőgazdasági végzettségük, és összességében mennyien vesznek részt a gazdaságok tevékenységében akár családtagként, akár alkalmazottként. Az Agrárcenzus egyik új kérdésköre a generációváltással foglalkozott, amelynek eredményeit intenzíven használta a szakpolitika, sőt azóta jogszabály is segíti a gazdaságok átadását. Érdekes lesz megfigyelni, hogy milyen változások következtek be ezen a téren három év alatt.
Tóth Péter hangsúlyozta: a kérdőívet a teljes gazdaságra vonatkozóan kell kitölteni, függetlenül attól, hogy a gazdaság munkájában hány családtag vesz részt. Ha több néven részesülnek támogatásban, illetve többen őstermelők, de közösen gazdálkodnak, akkor a teljes területről és állatállományról összevontan kell majd adatot szolgáltatni. Ennek célja, hogy követhetők legyenek a gazdaságszerkezetben bekövetkezett változások, és a szakpolitikai tervezés a különböző gazdaságméretek figyelembevételével történjen.
A legutóbbi Agrárcenzus megállapításairól a hirbalaton.hu ebben a cikkben számolt be korábban.
Agrárcenzus: tíz év alatt 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon (MTI)