Megújult az Aszófőn található kövesdi templomrom (Építész Fórum)

A Market Építő Zrt. által életre hívott ROM Vándor program keretében elkészült a második romemlék: a Kövesdi templomrom helyreállítása a Balaton-felvidéki Aszófőn közel 50 millió forintból valósult meg. A XIII. századi építmény megújítása során több egyedülálló tudományos felfedezés is született.

Tavaly indult útjára a ROM Vándor elnevezésű program a Market Építő Zrt. vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenységének részeként. A vállalat az építőipar kiemelt szereplőjeként olyan, több éves időszakon átívelő komplex CSR-programot alkotott, amely szorosan kapcsolódik tevékenységéhez, illeszkedik hitvallásához, mindemellett értéket teremt. A kezdeményezés legfőbb célja épített örökségeink felfedezése, megóvása és népszerűsítése, többek közt azok felkutatásával, szakszerű helyreállításával és a műemlék környezetének megújításával – írja a Magyar Építők.

A Kövesdi templomrom megújítása az előkészítési munkálatokkal együtt több mint egy évet vett igénybe. A projekt keretében megvalósult: a műemléki szempontból kiemelt értékes szerkezetek állagvédelme és restaurálása (faragott párkánysor, vakolt felületek megerősítése),
a kőfal állagmegóvó munkái, az ehhez kapcsolódó, szükséges visszabontások, valamint a ’60-as évekbeli helyreállítások kiigazításai,
a sekrestye belső terében az elmélyedéshez alkalmas egyedi gyártású műkőpad, hozzá kiegészítésnek két darab műkő-mécsestartó elhelyezése, a romemlék körüli környezetrendezés,  egyedileg gyártott információs tábla elhelyezése, valamint az épületet körülvevő, az eredeti nyomvonal mentén, a Market önkénteseinek bevonásával újraépült, 160 méter hosszúságú, kézi munkával készített vesszőkerítés kialakítása.

A Kövesdi templomrom és környéke a Natura 2000 ökológiai hálózat része, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Éppen ezért fokozott turisztikai és zarándokcélpontnak is tekinthető a romemlék környezete.

A templomrom a település 1260 körül épült, román kori, egyhajós templomának maradványa. Igényesen megmunkált épületdíszeivel kiemelt értéket képvisel a falusi templomok között. A több építészeti periódusban átépített szakrális épület főhomlokzatát egykor a vándorok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó díszítette. A heterogén falszövet mintegy 14-féle kőtípust rejt, a beépített változatos kőanyag jellegzetes eleme a romtemplomnak. 1552-ben, a török hadjárat idején a templommal együtt pusztult el Kövesd települése is.

A megújítás előkészítéseként a Kövesdi templomrom környezetében összesen mintegy 7.500 négyzetméteren végeztek georadaros méréseket, amely során felmérték az itt található, római kori épületegyüttest, amelyre a XIII. századi templom épült. A templomot egy korábbi, valószínűleg római kori cella trichora-ra (három apszissal rendelkező késő kori római épülettípus, amely jellegzetesen keresztény templomforma) építették, falai egyeznek a korábbi épület irányával. A mérések során beazonosították a középkori templom körítőfalát is, amely részben vágja a római épületet, részben felhasználja annak falait. Ez a háromkaréjos épület egy nagyméretű római kori épülethez kapcsolódik, részletei már a korábbiakban ismertek voltak, a mérés során azonban újabb, korábban ismeretlen részleteit fedezték fel déli irányban. A háromkaréjos épület központi teréhez egykor három oldalról egy-egy félköríves apszis csatlakozott. Ez az épülettípus eredetileg a római császárkori építészet (elsősorban fürdők) kedvelt térkialakítása volt, később az ókori keresztény templomok jellegzetes formája lett.

A vizsgálatoknak köszönhetően egy nagy méretű, 120 x 65 méter kiterjedésű, római kori épületegyüttes alaprajzát sikerült beazonosítani, amelynek több részletére is fény derült a kutatás során. Az eredmények közül kiemelkedőek a déli részen lévő fürdőépület felszín alatti maradványai, ahol többek közt az északi irányból ide vezető római vízvezeték nyomait is sikerült azonosítani.

A tervezés részeként megvizsgált napjárás és a templom tájolásának összevetése is páratlan eredményt hozott. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a homlokzat körablakán késő délután átsütő nap fénye a főoltárra esik. Erre utalva az ablaknyílás betétjébe egy fénygyűrűt helyeztek, amely egy latin feliratot rejt: „SOL OMNIBUS LUCET” (A Nap mindenkire süt). A gyűrű párjaként a főoltár homloklapján is megjelölték a napéjegyenlőségi fényfolt helyét. A két végpont a jeles napokon egyszerre csillan fel.

Az építéstörténeti kutatás során az elméleti rekonstrukciót pontosították, melyek felülírtak több korábbi, feltételezett részletet.