Az engedélyt a választások után, és a húsvéti ünnepek előtti napon, április 14-én adták ki, ami nyugodtan lehet a balatonvilágosi településrész, Főkajár, Balatonakarattya és Balatonkenese gyásznapja
– véleményezte Bukovszki András, aki kifejtette, ezzel lehetővé vált a helyi védelem alatt álló, geológiai nevezetességnek számító aligai magaspart, azaz a Balaton Keleti medence megváltoztatása, és lehetővé vált a Club Aliga területén lévő közutak, közpark, és parti sétány közforgalom előli elzárása.
– Az engedélyt csak perben lehet megtámadni, így hát készülünk a perre – szögezte le az AFE helyettes elnökeként. Emlékeztetett arra, hogy a fejlesztési terveket három civil szervezet is ellenezte; az Aligai Fürdőegyesület, a Nők a Balatonért Egyesület és a Partalja Egyesület.
***
A Club Aligának új nevet adó „Aligaliget” fejlesztés 105 oldalas környezetvédelmi engedélye itt érhető el.
Az Aligaliget néven tervezett nagyszabású fejlesztési tervekről tavaly októberben adott ki közleményt az Appeninn Holding, ami itt olvasható.
***
Tulajdonosi viszonyok: A fejlesztési projektet a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. (régebbi nevén: Appeninn Hegyvidék) jegyzi, melyek mögött az ismert vállalkozók érdekkörébe került Appeninn Nyrt. állt. A Pro-Mot Hungária Kft.-ben pedig a Lexan Holding Zrt. volt az Appeninn társa. A tulajdonosi viszonyok a közelmúltban megváltoztak: az Appeninn Nyrt. 2022. március 17-én bejelentette: a Pro-Mot Hungária Kft.-t leányvállalataikon keresztül 75-25 százalékban tulajdonló Appeninn Nyrt. és Lexan Holding eladja az üzletrészét a BAYER Property Zrt. számára.
***
Előzmények: Miután Club Aliga ismert magyar befektetői körökhöz került, egy 2020. augusztusi kormányhatározat nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánította a területet, megtöbbszörözve beépíthetőségét. A tervezett fejlesztések eddig – különféle konstrukciókban – összesen 9,7 milliárd forintnyi támogatást nyertek el.
A tiltakozókat leginkább tömörítő, a Club Aliga hozzáférhetőségének megőrzéséért évtizedek óta küzdő Aligai Fürdőegyesület szeretné elérni, hogy a terület kiemelt beruházási státusza megszűnjön, és a fejlesztőknek be kelljen tartaniuk a Balaton-törvény előírásait. Ez jelentene számukra garanciát a jövőben is a közterületek megmaradásához, a tóparthoz való szabad hozzáféréshez, a régi értékek megőrzéséhez, és a 47 hektáros terület túlzott beépítésének elkerüléséhez – fejtették ki már több fórumon az álláspontjukat.
A fejlesztési projektet támadók szerint a legsérelmesebb pontok közé tartozik, hogy 17 éve kijelölt állami tulajdonú közutakat, 4,3 hektáros közparkot és 70 méter parti sétányt törölne a tervek megvalósítása. Az „Aliga 2”-nek nevezett részen 540 méter közösség elől el nem zárható parti sáv használatát tiltja meg a kiemelt kormányrendelet. Helyi védettség alatt álló épületeket is el akarnak bontani. A tervezett szálloda homlokzat-hossza meghaladja a 187 métert, a hat szintes, 22 méter magas épület jóval a felső part szintje fölé emelkedik, a helyi építési szabályzat által megengedett 10 métert bőven meghaladva, így eltakarja a kilátást a Balaton felé. Többen sérelmezték azt is, hogy a tervek megvalósítása kárt tenne a település löszfalában, amely helyi védettség alatt álló, több mint 8 millió éves geológiai érték, a Kárpát medencét kitöltő Pannon tenger üledéke. A löszfalat a beruházó rézsűsen szeretné bontani, 210 ezer köbméter föld elhordásával, 700 méter hosszan, ami alatta teszi lehetővé nagyobb építési telkek kialakítását.
A Club Aligára, azaz Aligaligetre tervezett szálloda egyik látványterve