Több volt a szabálytalankodó horgász az év első felében a Balatonnál, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Januártól június végéig 168 esetben akadtak fenn a rostán szabálytalankodó horgászok. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halőrei az elmúlt három év egyikében sem kezdeményeztek annyi hatósági eljárást időarányosan, mint 2016-ban.
A nyár legtöbbünknek a pihenés, feltöltődés ideje, a halászati őrök figyelme azonban ilyenkor sem lankad. A Balaton-parton ezekben a hetekben kevesebb a horgász, ám ez nem jelenti azt, hogy ezzel egyenes arányban csökkenne a szabálytalanságok száma a tóparton. Míg az év nagy részében zömmel helyi horgászok fordulnak meg a vízparton, addig nyáron a vendéghorgászok követelnek nagyobb odafigyelést a BHNp Zrt. munkatársaitól.
Az elmúlt fél év számait összevetve a 2013-2015 év adataival kiderül, hogy idén kiemelkedően sokan hagyták figyelmen kívül a vízparti játékszabályokat. 2016 január- június közötti időszakban 168 esetben hatósági eljárás indult a szabályok megsértése miatt. Árnyalja némileg a képet az, hogy 2013 szeptembere óta több lépcsőben (legutóbb az idei évtől) változtak – ha úgy tetszik szigorodtak – a horgászati szabályok (halgazdálkodási törvény és balatoni horgászrend).
Idén mindössze tíz esetben kellett eljárni olyan horgásszal szemben, aki nem tudott úrrá lenni mohóságán (darabszám korlátozás megsértése), heten figyelmen kívül hagyták a tilalmi időszakot, egy horgász tartott meg méreten aluli halat.
Hetvenen(!) dobták be a csalit anélkül, hogy bármilyen engedély birtokában lettek volna, hatan gondolták úgy, hogy az állami jegy mellett nem kell területi jegyet váltaniuk – ez kirívóan magas szám.
Harmincketten vélték úgy, hogy rájuk nem vonatkozik a fogási napló vezetésének kötelezettsége, ennél valamivel többen tartottak a megengedettnél több (három vagy négy) botot a vízben és kilenc esetben kellett intézkedniük a halőröknek őrizetlenül hagyott felszerelésekkel összefüggésben.
Idén már összesen 122 határozat született a Halgazdálkodási törvény megsértése miatt indított eljárásban, ezek eredményeként összesen 2 860 000 forint halvédelmi bírságot szabtak ki a hatóságok és 826 hónapi eltiltásról hoztak határozatot.
A bírság címén befolyó összeg egy része egyébként állami bevételként a halgazdálkodási alaphoz folyik be, amelyből a halgazdálkodásra jogosultak is részesülnek: halgazdálkodási tevékenységükhöz szükséges forrásaikat gyarapíthatják az összeg révén. Végső soron tehát – bármily furcsán is hangzik – a horgásztársadalom lesz a haszonélvezője a kirótt bírságoknak.
(10:18)