Az érdeklődők a Madarak és fák napja alkalmából, május 10-én Gulyás József, az első természetvédelmi őr munkáját ismerhetik meg rejtvények és feladványok megoldásával, kócsagtollat keresve-kutatva, a Kis-Balaton nádi világába betekintést nyerve.
A Madarak és Fák Napja egy több, mint száz éves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és Fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Több mint száz év telt el azóta, de a természetvédelem fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.
A kócsagőrt (*Gulyás Józsefet, az első hivatásos természetvédelmi őrt) szolgálatba lépésekor azzal a feladattal bízta meg Warga Kálmán, hogy székhelyéről, Vörsről, illetve a Kis-Balatonról ne tavaszi és őszi vonulási jelentéseket, hanem minden hónap végén havi faunamozgalmi és ökológiai jelentéseket küldjön be a Madártani Intézethez. Ezekben az előírt havi jelentésekben fel kellett tüntetni az észlelt madárfajok mennyiségét, az érkezési és távozási időpontokat; a fészeképítés megkezdését, az első tojás lerakását, a kotlás megkezdését, az első fiókák kikelését, valamint a fészek és a költőtelep elhagyásának idejét. A kócsagőr kötelessége volt továbbá az egyes fajok fészkelőtelepeinek előzetes felkutatása és a költő-párok létszámának hozzávetőleges megállapítása is. Annak az időpontnak bejelentése, hogy mikor lehet a gémfiókák gyűrűzését megkezdeni – írja honlapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.