A magyar vitorlás sport az 1920-as évek második felében indult robbanásszerűen dinamikus fejlődésnek. A versenyek iránti növekvő igény, a vitorlás egyesületek erősödése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének szükségszerűsége 1929. december 3-án életre hívta a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetséget.
(Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség)
A Nemzetközi Yacht Verseny Szövetség 1907-ben alakult Párizsban. Létrehozásában szerepet játszottak az Ausztria-Magyarország küldöttei is. 1912-ben a nemzetközi szövetség felvette a Magyar Yacht Clubot tagjai közé, és megbízta a sporthatósági teendők magyarországi ellátásával. A gróf Széchenyi Emil vezette egyesület 1913-tól Királyi Magyar Yacht Club néven szerepelt.
Az első világháború kitörése után a klubot ahogy a központi hatalmakhoz tartozó országok klubjait mind, kizárták a Nemzetközi Vitorlás Yacht Szövetségből, ám 1924-ben újra felvették tagjaik közé.
Magyarországon a huszas évek második felében a vitorlás sportban dinamikus fejlődés indult. Szaporodtak az egyesületek, a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek. 1928-ban már indultak magyar vitorlázók az Amszetrdami Olimpián is.
1929 december 3-án öt vitorlás klub – a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club – megalakította a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséget, amelynek első elnöke gróf Széchenyi Béla lett.
1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klasszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet. Akkor szervezték az első Kékszalagot és Csillagtúrát, valamint rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát.
A második világháború után a vitorlás sport fejlődése megakadt. A sportág a diktatúra évei alatt megtűrtté vált, a fejlődéshez segítséget nem kapott. 1948-ban a vitorlás szövetséget feloszlatták, és új vezetőkkel csak Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség néven működhetett, majd 1957-ben lett újra Magyar Vitorlás Szövetség.
A Magyar Vitorlás Szövetség a tagegyesületek szervezete, az egyes vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta eddig 19 elnök vezette.
Ma az Szövetségnek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.
Magyarország a 2020-as tokioi olimpiára eddig biztosan küld három vitorlázót, ugyanis korábban megszerezte az olimpiai kvótát Berecz Zsombor világbajnok vitorlázó, Érdi Mária valamint Vadnai Benjamin.
A Magyar Vitorlás Szövetség az évfordulót nyereményjátékkal ünnepli, amelynek kvízkérdései a szervezet honlapján érhetőek el.