A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand.
Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel.
A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan az történik is például az Óvárnak nevezett dombháton. Egybefüggő, nagy fejlesztési terület azonban alig van Tihanyban, olyan pedig még kevésbé, amely belterületbe van sorolva, építési övezetként tartják számon, közútról jól megközelíthető, és még a víztől is kőhajításnyira van.
A cikk folytatása ITT olvasható.