Látványos az ország vándorlási térképe (infovilag.hu)

Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de az országban mégsem ez a terület a listavezető: a Velencei-tavat és a Balaton környékét arányaiban még a budapesti agglomerációnál is többen választják, vagyis sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyják a térséget – olvasható az Otthoncentrum összeállításában, melyet az infovilag.hu közölt.

 

Az Otthon Centrum szakértői legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három év adatait vetették össze, és ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét. Konkrétan azt elemezték, hogy az adott járásban pozitív vagy negatív volt az eltelt évek alatt az oda- és az elköltözők aránya.

 

Grafika: infovilag.hu

Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye csaknem valamennyi járásába 2017–19 között többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan. Pest megye járásai közül népességarányosan a legtöbben a szigetszentmiklósi járást választották (21,1 ezrelék), amit a szobi (19,8 ezrelék) és a ráckevei (19,1 ezrelék) követ.

A fővárosi agglomeráció kiemelkedő kedveltségét mutatja, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereségű járás közül nyolc Pest megyében található.

Az oda- és elvándorlók abszolút számát tekintve ugyancsak a szigetszentmiklósi járás áll az élen. Erre a vidékre 2600-zal többen érkeztek, mint ahányan a térségben található települések elhagyása mellett döntöttek. A második helyen holtversenyben a gödöllői és a győri járás végzett 2300 fővel. A legkisebb többletet Pest megye délnyugati részén mutatta ki az elemzés: a ceglédi és nagykőrösi járás (3 ezrelék) jócskán elmaradt Pest megye többi járásától.

Az ország 197 járása közül mégsem egy Pest megyei járásban mutatkozott a legnagyobb vándorlási többlet, hanem a Velencei-tónál és a Balatonnál. A legnagyobb nyereség a gárdonyi járásban volt 28,5 ezrelékes többlettel, amelyet balatonalmádi járás követett 25,5 ezrelékkel. Bár ezek az értékek fajlagosan kiemelkedők, abszolút értékben nézve 1000, illetve 650 fős a többlet a két térség számára. Ettől látványosan lemaradt a siófoki járás 5,4 ezrelékes értékkel.

A Balaton körüli járások között számottevően mérséklődött a vándorlási mérlegben tapasztalt különbség. A balatonfüredi és a keszthelyi járás vándorlási nyeresége csökkent, csakúgy, mint a tapolcai, fonyódi, marcali járás vándorlási vesztesége.

A fővárosi kerületek többsége 1000 lakosra vetítve a semleges +/-5 fő zónában mozgott az utóbbi három év átlaga alapján. Budapesten a legtöbben az V. kerületet választották lakóhelyül, ahol 8,2 ezrelékes többlet jelentkezett;a legnagyobb csökkenés a IV. kerületben mutatkozott –7,5 ezrelékkel.

A vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is az ország perifériái: az északkeleti és délnyugati járások többsége évek óta elvándorlással küszködik. Ennek ellenére a legnagyobb veszteség azonban mégsem egy periférikus helyzetű járásban volt, hanem a tíz éve a vörösiszap-katasztrófában érintett devecseri járásban, ahol 1000 lakosonként 26 fővel csökkent a népesség. Ezt a gönci járás 25, és a tabi járás 22,5 ezrelékes vándorlási vesztesége követte.