Számolni kell azzal, hogy a Balaton algásodása vízminőség-problémát jelez, és a jelenségnek lehetnek további következményei – derül ki két neves kutató jelentéséből, amely a hirbalaton.hu-hoz eljutott. A kutatócsoport keszthelyi strandhoz közeli állomásán augusztus végén mért algatömeg 300 mg volt köbméterenként, miközben a fürdőzésre alkalmasnak ítélt vízben 50 mg lehet ez az érték.
Dr. Istvánovics Vera és Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjai készítettek egy összefoglalót a jelenségről, és a várható folytatásról.
A tavak eutrofizációjával foglalkozó két szakember szerint igen kevés az esély rá, de előfordulhat, hogy a Balatonban a lehűlő vízben elpusztuló, és gyorsan bomlani kezdő, nagy tömegű alga szeptember második felében oxigénhiányt, tömeges hal és kagyló pusztulást okozhat.
Arra valamivel több esély van, hogyha a következő hetekben még számottevően visszamelegszik az idő, az augusztus véginél is erősebb algásodás indulhat be.
A kutatók nagy valószínűségét látják annak, hogy a Balatonban beindult folyamtok hatására jövő nyár elején óriási árvaszúnyog rajzás lesz.
Már júliusban voltak előjelei, hogy gond lesz
A két kutató jelentése szerint már júliusban szokatlanul magas klorofill koncentrációt mértek a kutatócsoport Keszthelyi-medencében lévő mérőállomásán, ami a vízben található algamennyiség mutatóértéke. Augusztus végére a klorofill elérte a köbméterenkénti 300 mg értéket is, ami mintegy másfélszerese az 1982-es nagy balatoni eutrofizáció, azaz algásodás csúcspontján megfigyelt adatnak.
A nagy és váratlan algamennyiséget a toxintermeléséről ismert cianobaktérium egyik faja okozta, amely ehhez hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban – a tudósok megállapítása szerint. Az algásodás másik, az alagacsúcs mintegy harmadát adó főszereplője a fecskemoszat, amely az 1970-es évek előtti, közepes algaeltartó képességű Balaton jellegzetes nyári algája volt, ezért ez különösen meglepte a kutatókat.
A MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport mérési eredményei. A piros vonal a fürdésre ajánlott víz magyar elvárások szerinti klorofill-maximumát jelzi.
Nem a Kis-Balaton a felelős?
Dr. Istvánovics Vera és Honti Márk feltételezése szerint a Balaton rendkívüli algásodása a tó üledékéből való foszfor felszabadulással áll összefüggésben. “Ekkora algatömeg két hét alatti megtermeléséhez ugyanis legalább 15 tonna foszforra volt szükség, márpedig ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut a Balaton délnyugati területére külső forrásokból” – fogalmaznak, ami rámutat arra, is, hogy álláspontjuk szerint nem állja meg a helyét a feltételezés, miszerint a Kis-Balaton felől érkező nagyobb mennyiségű nitrogén és foszfor az oka a Balaton algásodásának.
Arra még nem tudják a választ, mitől szabadulhatott fel a Balaton üledékéből hirtelen ennyi foszfor. A nagy melegek, a megváltozott szélviszonyok, a tartósan megemelt vízállás, netán mindez együtt és még más is? – a további kutatásoknak kell megadni a kérdésre a választ.
A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy az elmúlt évtizedekben nemcsak az éghajlatban történt változás, hanem a Balaton tápanyagterhelésében, vízháztartásában, vízgyűjtőinek állapotában és a tó hasznosításában is, miközben a tó vízminőségének alakulását, és az ezzel kapcsolatos teendőket több mint 15 évvel ezelőtt értékelték utoljára átfogóan Dr. Somlyódy László irányításával.
Nem jutott pénz a Balaton komplex kutatására
Mint arról a hirbalaton.hu beszámolt, három évvel ezelőtt a víztudományi program keretében multidiszciplináris csoportot és projekttervet állítottak össze a Balaton-kutatásra, az egyetem, a tihanyi limnológiai intézetet és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében. Erről Dr. Józsa János, aki az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetője (aki a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem rektora, valamint a Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszék akadémikus professzora is egyben) számolt be a hírportálunknak.
Felidézte, hogy a balatoni projekt hosszú távú finanszírozásának reményében készítettek egy ígéretes, újszerű eredményeket hozó előtanulmányt is a párszáz millió forintra taksált kutatási programhoz, ajánlva benne a hidrometeorológiai, áramlástani, üledékvándorlási, mederváltozási, vízminőségi és ökológiai folyamatok komplex vizsgálatát a tó vízszintjének széles tartományára, beleértve a klímaváltozás hatásának becslését is. Az elsődleges cél egy kiegyensúlyozottan jó ökológiai állapotot biztosító új vízszint-szabályozási rend tudományos megalapozására volt.
Az interdiszciplináris kutatócsoport meg is alakult, de végül a sorozatos ígéretek ellenére a kutatási program nem jutott forráshoz, pedig a klímaváltozás hatásai és az elmúlt nyarak szélsőségei miatt egyre égetőbb szükség lenne rá – mondta a rektor. Hozzátette: „Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozók felé, hogy nem halogatható tovább a Balaton nagy múltú kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.”