Korszerűsítések a keszthelyi Festetics-kastélyban (Magyar Nemzet)

Madárpark, pálmaház, vadászati kiállítás, teljes parkrekonstrukció – csak néhány fejlesztés azok közül, amely az elmúlt években megvalósult Keszthelyen. A Festeticsek kastélyának nagyságát egy életre szóló szerelemnek, ma is látható értékeit pedig egy szovjet katonának köszönheti.

 

lja Illarinovics Sevcsenko a Keszthelyre 1945-ben bevonuló szovjet csapatok parancsnoka volt. Amikor az eredetileg történész végzettségű, művelt katona csapatával megszállta a Festetics család által már elhagyott kastélyt, az alkalmazottak visszahívták a könyvtárost, tárgyaljon ő az oroszokkal az épületben hagyott műkincsekről. Így végül Klempa Károly premontrei szerzetes tárgyalt Sevcsenkóval, aki – talán a fejvesztés kockázatát is vállalva – lezáratta a déli szárnyban található több tízezer kötetet magába foglaló bibliotékát és a teljes déli szárnyat. Bútorokat, szobrokat, dísztárgyakat vittek be a kastély ezen részébe.

Először őrt állíttatott, majd be is falaztatta ezt a szárnyat, mind a földszinten, mind az emeleten.

Sevcsenko mindössze három napot töltött Keszthelyen, de ez alatt a pár nap alatt megmentette a Festetics család által hátrahagyott kincsek jelentős részét. A háború után Harkovban tanárként dolgozó parancsnok 1981 áprilisában visszatért Keszthelyre, majd egy levelet írt a kastély vezetésének, amelyben felfedte kilétét. Keszthely 1985-ben díszpolgári címmel ismerte el Sevcsenko örökségvédelem terén tett pótolhatatlan érdemeit.

Tasziló és a hercegnő

A keszthelyi birtokot, amely a város egy részét magába foglalva Fenékpusztától Hévízen át egészen a balatonedericsi földekig terjedt, Festetics Kristóf a XVIII. század első felében vette meg a gelsei Pethő családtól. A kastély építésével Keszthely lett a családi birtok központja. Az 1745-ben megkezdett építkezésen túl a nagybirtokos kórházat hozott létre, támogatta a gyógyszertárat és templomokat is építtetett.

A kastély Festetics II. Tasziló korában élte második fénykorát, az északi szárny megépítésével ekkor nyerte el a kastély a mai formáját – mondta el a Magyar Nemzetnek Pálinkás Róbert, a kastély ügyvezető igazgatója.

Tasziló beleszeretett Albert monacói herceg feleségébe, aki akkor már nemcsak házas volt, de a trónörökösnek is életet adott. A válás akkoriban nem volt olyan egyszerű, mint manapság, pápai jóváhagyásra volt hozzá szükség, amit az ifjú trónörökös léte csak nehezített. Mindezek ellenére a házasságot végül érvénytelenítették 

– idézte fel a történteket Pálinkás Róbert. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Lady Hamilton nem sokkal a hercegi esküvő után már elhagyta Monacót, mert boldogtalan volt. Olyannyira, hogy az ifjú trónörököst is Baden-Badenben hozta világra, Albert herceg pedig tíz évig nem láthatta a fiát. Lady Hamilton 1880-ban kötött házasságot Festetics II. Taszilóval, aki 1883-ban vágott bele a kastély bővítésébe.

A viktoriánus park kialakításával Henry Ernest Milner angol kerttervezőt bízta meg, neki köszönhetjük, hogy a kastély parkja Magyarország egyik legjelentősebb történeti kertje lett – folytatta a nem mindennapi történetet az igazgató. Hangsúlyozta, hogy a látogatóknak II. Tasziló korát igyekeznek visszaadni, hiszen a kastély nemcsak ekkor kapta meg jelenlegi formáját, de ekkor élte fénykorát is. A második világháború utolsó éveiben, 1944 után ugyanis a Festetics család kénytelen volt elhagyni a birtokát, a kastély parkja pedig katonai funkciót kapott, ezáltal jelentősen megváltozott. A kertet később, a szocializmus idején keresztbeszelték egy betonúttal, mondván, két pont között a legrövidebb út az egyenes. A kastély mögött honvédségi objektumot alakítottak ki, az ősparkos rész megszűnt, föld alatti összekötő aknákat ástak a felhúzott épületek közt, tiszti lakások, raktárak rondítottak bele a viktoriánus parkba – sorolta Pálinkás Róbert.

Folyamatos fejlesztések

A kastélyt körbeölelő terület nyolc éve tartó felújítása azonban magáért beszél. Összesen 36 hektár rendbetétele a cél. Eddig a viktoriánus park arányait állították vissza, ami azt jelenti, hogy kell lennie benne tónak, nagyon szabályos, merőleges és párhuzamos felületeknek.

Külön hangsúlyt helyeztünk a hercegnői kamarakertre – emeli ki Pálinkás Róbert. Amikor ugyanis a hercegi család itt élt, a park nem volt nyilvános, a kapuk zárva voltak. Tasziló a mostani főbejárat melletti rész egyik kieső területén intim kertrészt alakíttatott ki a feleségének, lesüllyesztve a terepszinttől. A gróf szerelmét bizonyítja az is, hogy a kert első szökőkútjának vízképét úgy készíttette el, hogy a Hamilton család címerében található liliomot formázza. Az igazgató elmondta azt is, terveik között szerepel a Fenékpusztára vezető fenyőallé rendbetétele is. A fenyőktől szegélyezett, mintegy hét kilométer hosszú utat a kiegyezés után építették. Tudvalevő, hogy a Festetics család egy aulikus, császárhű família volt, ezért amikor Keszthely városvezetése a Fenékpusztára vezető Fő utcát Kossuth Lajosról nevezte el, a Festeticsek nem voltak hajlandók ezen az úton közlekedni. Ezért pár száz méterrel odébb, párhuzamosan a Kossuth utcával létrehozták a feketefenyővel szegélyezett allét. Most viszont, mintegy kétszáz fenyőfa telepítésével, ismét összekötik a kastélyt és a fenékpusztai istállót.

Az engedélyeztetés alatt álló projekt remé­nyeink szerint lehetőséget ad postakocsikázásra is, de a kerékpárosok, túrázók is élvezhetik majd a fenyőallét 

– sorolta a fejlesztés előnyeit. Pálinkás Róbert tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 12 milliárd forintos beruházás segíti a kastély fejlesztését: ennek része a Nemzeti kastélyprogram támogatása is. Ennek köszönhetően a vadászati múzeumot is sikerült bővíteni. Itt diorámás környezetben, közel háromszáz különböző nagyvad életnagyságú preparátumával igyekeznek képet adni a főúri vadászatokról. Ez a kiállítás most egy dzsungel- és egy hegyvidéki diorámával bővült. A vadászati kiállításnak otthont adó épület legfelső emeletén közel két és fél kilométer hosszú történelmi vasútmodellpálya van, amelyen mintegy negyven szerelvény közlekedik. De van egy gyönyörű pálmaházuk, madárparkjuk is, ahol több száz madárral találkozhatnak a látogatók, egyes egyedeket kézből is lehet etetni – büszkélkedett Pálinkás.

A kastély épületének karbantartása, fejlesztése is halad. Az épület legutolsó, átfogó felújítása a hetvenes-nyolcvanas években történt, nem csoda, hogy megérett egy teljes körű renoválásra. Évtizedek elteltével az első látványos, régóta várt és jelenleg is tartó felújítás a kastély tükörterméhez köthető.

Aki korábban járt már a Festeticsek keszthelyi otthonában, az emlékezhet arra, milyen kétségbeejtően rossz állapotban volt a kastély talán legszebb terme, amely annak idején a család ebédlője volt. A repedezett mennyezet, a lepattogzott aranyfestés, az ablakok és ajtók romos állapota szerencsére már a múlté, a terem ismét méltó külsőt kap. A komplett restaurálás 2020 őszén kezdődött, és pár hónapon belül a helyiséget ismét megnyitják a látogatók előtt. A 220 éves intarziás parketta, a falak, a mennyezet teljes felújítása mellett a XVIII. század közepén készült meis­seni labdarózsás vázákat is új pompájában mutatják majd be. Az eredetileg fehér, a hatvanas-hetvenes évekbeli felújításnál aranyszínezéssel bevont stukkókkal díszített terem a jövőben nem hangversenyek színhelye lesz, ehelyett egy 12 személyes asztal kerül ide, megterítve az eredeti Festetics-hagyaték étkezésnél használt tárgyaival: aranyozott tányérokkal, kelyhekkel és kínálókkal.

Ha sikerül az új kastélyprogramban is részt venni, folytatjuk a kastély homlokzatának rendbetételét, a tetőszerkezet felújítását, továbbá belső terek renoválását. Ezen túl a kastély mellett egy látogatóközpontot hoznánk létre

– mondta az igazgató. Az elmúlt években megtörtént a főépület klimatizálása, hő-, és páraszabályzó gépészeti berendezés kialakítása, mintegy háromezer négyzetméternyi szintterületen. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. műtárgybizottságának köszönhetően visszakerültek olyan tárgyak a kastélyba, amelyek egykor a Festetics családé voltak. Pár éve egyébként felhívást tettek közzé Keszthelyen, hogy visszavásárolnák az államosítás előtt elkerült bútorokat.

Lady Hamilton hozománya

A kastély 1880-as évekbeli átépítése után a skót hercegi családból származó Lady Mary Hamilton egyébként egy komplett vonatszerelvénnyel érkezett Keszthelyre: hozományaként kerültek a kastélyba a legértékesebb bútorok és dísztárgyak, amelyeket Mary művészetpártoló őseitől örökölt. A Hamilton család abban az időben már nemigen tudta fenntartani a palotát, édesapja halála után pedig a hagyatékot fiútestvére örökölte, aki árverésre bocsátott mindent. A keszthelyi kastélyban ma is látható az a komód, amelyet Lady Hamilton saját maga vásárolt meg az árverésen.

A Hamilton-palota a közelben folyó bányászati tevékenységek miatt meg is süllyedt, ezért a XX. század első felében végül lebontották.

A háború vége felé, amikor a Festetics család elmenekült Keszthelyről, a bútorok, dísztárgyak egy részét a birtokhoz tartozó Hévízre menekítettek. Évekkel később a Veszélyeztetett Javak Miniszteri Biztossága próbálta meg begyűjteni a kastély értékeit. A bútorok az Iparművészeti Múzeumba kerültek. A kastély a 2010-es években kapta vissza az Iparművészeti Múzeumtól az eredeti bútorokat, amelyek ma már a Festetics-kastély kiemelkedő gyűjteményéhez tartoznak, ezzel is emelve hazánk egyik legimpozánsabb műemlékének jelentőségét.

A pandémia előtt a Festetics-kastély az évi 240 ezres látogatószámot is meghaladta, ami bizonyítja, hogy az elmúlt évek fejlesztései nem voltak hiábavalók. Pálinkás Róbert úgy látja, ma a programturizmus korát éljük, ami azt jelenti, a látogatók érdeklődését újabb és újabb érdekességekkel igyekeznek felkelteni.

Arra törekszünk, hogy a programok mellett – legyen szó akár koncertekről vagy lovas napokról – olyan, a gyermekek tudását bővítő, az identitásukat erősítő előadásokat is szervezzünk, amelyek segítségével életre szóló élményt szerezhetnek a vendégek. Hiszem, hogy fel lehet venni a versenyt a mobiltelefonokkal, a különböző kütyükkel, ha a gyerekek, a fiatalok, illetve a családok a hazánk egyik legjelentősebb magántulajdonát bemutató könyvtárszobában például rendhagyó irodalomórán vehetnek részt, a vadászati múzeumban megismerhetik az állatvilág egy részét, a Festeticsek által épített üvegházban pedig olyan egzotikus növényekkel találkoznak, mint az elefántláb, a mexikói agávé, a datolyapálma vagy a farkasalma, amelyek a világ különböző tájairól érkeztek hozzánk

– fogalmazta meg a legfontosabb célokat Pálinkás Róbert.