Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát – írja a hvg.hu.
A köznyelvben nádkoronasétánynak keresztelt fejlesztés készült Örvényesen, és épülőben van egy új csónakkikötő is, amelyekről a hvg.hu is beszámolt. Ahogy írtunk arról a nagyszabásúnak ígérkező, de egyelőre csupán papíron létező wellnessgyógyászati ingatlanfejlesztésről és parcellázásról is, ami fontos ökológiai folyosót fenyeget a Balaton egyik utolsó természetes partszakaszán.
A tanösvénytől pluszbevételt és a település kifeszített költségvetésének javulását reméli a polgármester, a horgászegyesület pedig azt mondja, a kikötőt pont azért helyezik át a védett nádasból a partra, hogy teret kapjon az itt Natura 2000-es védettséget élvező nád. A helyben érdekelt nyaralótulajdonosok környezettudatosabb felét azonban nem nyugtatja meg mindez, bár a nádkoronasétánnyal már többé-kevésbé megbékéltek.
Sőt, a hvg.hu beszélt olyan helyiekkel is, akik örülnek a hivatalosan mocsári csorbóka tanösvényre keresztelt, 219 millió forintnyi uniós támogatásból megvalósított, gabionokra állított félméteres “kilátóval”, székekkel, sakkmintás asztalokkal, és a nádon túl a mederbe mélyen benyúló stéggel büszkélkedő fejlesztésnek.
Most legalább szép rendezett lett ez a rész, látta volna, milyen gazos volt itt előtte – int két idősebb nő a friss fenyőfűrészáru-illatot árasztó építmény felé.
A helyszínen azonban az is látszik, mi a baja az egésszel a természetes környezetért aggódóknak: a kivágott megritkított parti füzes eredetileg zsombékos-mocsaras területét termőfölddel töltötték fel, és fűmaggal szórták be. Így jártak el a félméteres kilátó környékével is – amiről pedig az elvileg az itthon védett gyomnövényfajra, a mocsári csorbókára illetve a nádasra kellene rálátni. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a feltöltés és a füvesítés után, hol tudja kibontani nyáron apró, aranysárga, fogas csúcsú virágait a őszirózsafélék családjába tartozó, jellemzően mocsaras területen élő itthon védett gyomnövényfaj – talán a kilátótól 4-5 méterrel távolabb, ahol nem töltötték fel és füvesítették be a partot, illetve hogy miféle nádasra lehet majd rálátni? A elképzelt látvány a csónakkikötő építése miatt most meglehetősen viseltes képet mutat, és bizony kétséges, hogy vissza tud-e nőni a nád.
A cikk folytatása itt elolvasható.