A századfordulón a technikai fejlődés robbanásszerű volt, majd mindenki olvasott újságot, a kávéházakban, szállodai szalonokban ezekről az újdonságokról beszéltek. Az emberek információkra éhesen figyelték a fejlődést, a lapok minden találmányról beszámoltak, a léghajókról, az autókról, a repülőkről. A keszthelyiek is ott akartak lenni a felfedezők között, a napi rutin életükön felül ezért foglalkoztak új dolgok létrehozásával, felfedezésével, nem akartak lemaradni, kimaradni ebből a pezsgő új világból.
Azt szeretem a keszthelyi kereskedőkben, hogy túl azon, hogy van egy kereskedői életük, társasági életet, jótékonysági életet is éltek, és több boltost, ékszerészt is találtam a korabeli lapokban, akik felfedezőként is beírták magukat a történelembe – fogalmazott a likebalaton.hu-nak Iski Szilvia, a keszthelyi Helikon Kastély történész-muzeológusa. Kifejtette: Pető Vilmos, a keszthelyi Kereskedők Társulatának az elnöke volt, boltja a mai Goldmark házban volt, de repülőgép alkatrészek feltalálójaként is emlékszünk rá. Festékanyagokkal, gyarmati árukkal kereskedett, kávé, tea, vegyi áruk is voltak nála, széles rálátása volt a világra. Nagy tudású, tiszteletre méltó embernek ismerték.
Kuncze Antal keszthelyi ékszerész és órás a perpetum mobilét akarta felfedezni, amit igazából fel is fedezett, csak kicsi volt és nem szabadalmaztatta. A korabeli Magyar Czipész Újság 1893. augusztus 15-i számából tudjuk, hogy a párizsi Találmányok Akadémiája tiszteletbeli levelező tagjává választotta egy kontra-remontoir óraszerkezetéért.
Mendelényi István ékszerésznek pedig a Városházával szemben volt ékszerboltja, ő 1910-ben készített repülőgépet. A 19. század végén a Balaton Kerékpár Egyesület versenyzője volt, számos versenyt nyert meg biciklijén, de nagyon vonzotta a repülés, és szerette volna saját repülőjén kipróbálni a száguldást – mesélte Iski Szilvia. Hozzátette: az általa tervezett makett repülő próbarepülése a Hungária Szállóban volt. A modell felszállt, felgyorsult és 4 másodpercen belül nekiment a falnak, és összetörött. Ennek ellenére a kísérlet sikeres volt, hiszen mindenki látta repülni a repülőjét. Nem csak repülőmodellt készített, ezzel kapcsolatban további tervei is voltak. Egy Keszthely-Budapest repülőgépjáratot szeretet volna indítani, természetesen a saját készítésű repülőivel.
Érdekesség továbbá, hogy Frisch Samu ékszerész és órásmester volt az első, akinél kerékpárt vásárolhattak a keszthelyiek, neki a mai Korzóban volt üzlete. A korzó a szőrmekereskedő Schweiger család háza volt, az emeleten lakások voltak, a földszinten pedig üzletek. Frisch Samu itt, az ékszerboltjában hozta létre az első kerékpár raktárt a városban. Az ékszerek, órák, nyakkendőtűk mellett elkezdett kerékpárokkal is foglalkozni. Nem csak bérelni vagy vásárolni tudtunk volna nála kétkerekű járgányt, hanem biciklizni is megtanítottak volna.
Érdekes, hogy a korabeli ékszerbolt reklámjában is szerepelnek az eladó biciklik. Amikor megjelentek az autók, akkor lett automobil vállalkozása is. 1908-ban már autóbuszai is voltak, és luxus omnibuszokat is lehetett nála bérelni. Ahogy változtak a közlekedési eszközök a világban, úgy jelentek meg neki köszönhetően Keszthelyen is ezek a járművek – mesélte a likebalaton.hu-nak a keszthelyi Helikon Kastély történész-muzeológusa.