Hamarosan elkészül a Festetics-kastély tükörtermében az a főúri ebédlő, ahol az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején készült aranyozott ezüst tányérok és kelyhek díszítik az asztalt.
A nemrégiben egy bécsi árverésen vásárolt étkészlet a Festetics-kastély számára egyfajta „Seuso-kincsnek” tekinthető, amely megalapozhatja a Festetics család egykori ezüstkamrájának hiteles rekonstrukcióját. A további felbukkanó darabok szisztematikus gyűjtésével egy egyedülálló magyar hercegi kincstár bemutatására lenne lehetőség.
Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Kardos Laura közgyűjteményi vezető mesélt a LikeBalatonnak a különleges műkincsekről és műkincs kereskedelemről.
– A Festetics család történetét kell bemutatnunk ahhoz, hogy lássuk, hogy gyűlt össze a Festetics-vagyon – mondta Pálinkás Róbert. – Az 1700-as években érkezik a család Keszthelyre, és veszik meg a Gersei-Pető birtokot, ahol elkezdenek gazdálkodni. Több generáción keresztül bővítik a birtokot és a kastélyt is.
I. Festetics György alapította 1797-ben a Georgikont, ő hozza létre a Helikoni Ünnepségeket, a könyvtárat, iskolát is alapít. Ő ismeri fel, hogy érdemes lenne a Hévíz-tófürdővel is foglalkozni, fürdőházat épít a tóra. A családnak folyamatos és egyre nagyobb bevételei lesznek, megszerzett jövedelmükből hozzák létre a kastély ezüstkincstárát.
Festetics György híres vendéglátó révén figyelmet fordított a terítés kellékeire: porcelánkészletek, ezüstök, üvegedények nagy számban voltak kastélyában. Mivel több alkalommal az uralkodóház tagjait – pl. József nádort vagy Ferdinánd főherceget – is vendégül látta, szükség lehetett a királyi főkhöz illő asztalneműre.
– A korabeli leírások szerint a kincstárban egy 78 részes ezüst étkészlet volt, ebből találtunk a Dorotheum árverésen ezüstből készült aranyozott tálaló tányérokat és kupákat – veszi át a szót Kardos Laura. – Ezek a Festetics-ezüstök egyedülállóak abból a szempontból, hogy első bizonyítékul szolgálnak arra, hogy valóban létezett teljes aranyozott ezüst étkészlete a Festetics családnak.
Különösen az 1700-as évek végén készült darabok rendkívüliek koruknál, ritkaságuknál fogva – a magyar műkereskedelmi piacon nem volt még példa hasonlók felbukkanására.
– Mikor és hol készültek ezek az ezüstök?
– Festetics György ezeket az ezüsttálakt egy bécsi mesternél, Wilhelm Schwegerlnél rendeli 1796-ban, az ő mesterjegye is látható a tányérokon. A második rendelés ideje 1817, ekkor a szintén bécsi Anton Köll a gróf megbízásából bővítette ki az asztaliezüst-készletet – mondta Laura.
– Ezekből a tányérokból mit ettek egy főúri lakomán a vendégek?
– A gyönyörűen csillogó tányérokból nem ettek, csak díszítésre használták – eleveníti fel a múltat az igazgató úr. – Amikor megterítették az asztalt, ezek az ezüstök voltak a terítő tányérok. Az aranyozás sérült volna, ha ezen késsel vagy villával esznek. Az étkezés megkezdésekor a terítő tálakat porcelán tányérokra cserélték. A kupákat használták, ezekből bort is ittak.
– A keszthelyi kastélyban számos eredeti műtárgy, Festetics-bútor látható.
– Abszolút büszkék vagyunk arra, hogy eredeti műtárgyak találhatók a kastélyban. Nekünk az a kiváltság jutott, hogy amikor a második világháború idején az orosz front megérkezett a városba, akkor a keszthelyi városparancsnoknak kinevezett történész végzettségű Sevcsenko meglátta, hogy itt mekkora érték maradt.
1944-szeptemberében menekült el a kastélyból a megözvegyült Haugwitz Mária és fia, IV. György.
A hercegasszony az értékes tárgyak közül amit tudott, előreküldött. Sok műtárgyat vittek a Hévízi-tóhoz, egy a család tulajdonában álló fürdőépületebe, bízva abban, hogy ott nem esik bántódásuk. A nagyobb bútorok, tárgyak itt maradtak, ezeket Klempa Károly, a Festetics család korábbi könyvtárosa és a városparancsnok a kastély könyvtári szárnyába zárja, és befalaztatja, kiírja rá, hogy fertőző osztály. Ezzel akadályozza meg a fosztogatást, és menti meg a Festetics-örökség egy részét.
– Hogy kerülnek vissza a kastélyba a korabeli tárgyak?
– Azokat a tárgyakat, amik akkor kikerültek a kastélyból, mi megpróbáljuk visszavásárolni. Rengetek műértő, műkedvelő támogatónk van, egyikük hívta fel a figyelmünket erre a bécsi árverésre is, ahol a Festetics-tárgyak is szerepeltek.
A műtárgyakat a Helikon Kastély kérésére sikerült megvásárolnia a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amely azokat kölcsön formájában átadta az intézménynek. Az első ilyen közös kincsvásárlásunk egy szalonbútor garnitúra volt, melyet egy budapesti árverésen vásároltunk.
–A ma tükörteremnek hívott helyiségben a főúri étkezéseket bemutató kiállítás készül, amelynek legfontosabb eleme a gazdagon megterített, tizenkét személyes étkezőasztal. A most átadott műtárgyak rendkívüli lehetőséget teremtenek arra, hogy az ebédlőasztalon jelentős számú, a Festeticsek által egykor használt tárgy jelenhessen meg, megteremtve így a történeti hűséget. Ehhez az asztalhoz egy franciaországi árverésen vásároltunk 12 db széket – folytatja Kardos Laura.
– Próbáljuk teljesen korhű módon rekonstruálni a Festeticsek ebédlőjét, ehhez vannak archív fotóink, és rendelkezésünkre állnak a különböző korokból származó leltárak. A leírások és fényképek alapján tudjuk, milyen székeik voltak, és nemrégiben ehhez korban és stílusban, alakban, színben passzoló tételekre bukkantunk. Ezek 18. századi rokokó fehér színű székek nádazott ülőlappal és háttámlával. A nádazás már nem eredeti, a székek restaurálva vannak, hiszen az az idők folyamán könnyen sérül.
A teljes cikket a likebalaton.hu oldalon olvashatják.