A városi életből a vidéki önellátásba csöppent egy család, Székesfehérvárról a Balatonhoz költöztek, majd onnan tovább, a Balatonhoz közeli Öreglakra. De hogyan lesz egy informatikusból és egy irodavezetőből kecskefarm tulajdonos? – ennek járt utána a sonline.hu.
Minden kecskének neve van a Barakah Kecskefarmon (Forrás: Bohonya Andrea/sonline.hu)
Bohonya Andrea irodavezetőként, indiai származású férje pedig, mint IT mérnök dolgozott Székesfehérváron. Mindketten arra vágytak, hogy a panellakást kertes házra cseréljék, és maguknak termeljék meg a zöldségeket, gyümölcsöket, valamint a húst és a tojást is. 2017-ben találtak is egy megfelelő telket Balatonszabadiban, ahol belevághattak a gazdálkodásba. Eleinte csak saját fogyasztásra tartottak néhány állatot, mostanra viszont már a kecskefarm mellett, nyulak, baromfik és egy bárány is él a farmjukon.
Egy valóra vált álom Somogyban
A nagy fordulat akkor jött, amikor két kecskét szerettünk volna vásárolni, de az ismerősünk – akitől korábban húst vettünk – felajánlotta, hogy vegyük át az egész állományát. Így lett rögtön nyolc kecskénk, gidákkal, fejéssel, tejjel, sajtkészítéssel – és egy új életformával. A kezdeti bizonytalanság ellenére gyorsan belejöttünk. Autodidakta módon tanultunk meg mindent – a fejéstől az elletésig, a sajtkészítéstől a piacozásig. Sok vásárló eleinte ódzkodott a kecsketejtől, a piacon meg sem kóstolták, a sajtot viszont keresték. Ma már többen keresik, mint a sajtot – különösen, mióta többen ismerik fel, hogy a kecsketej sokkal könnyebben emészthető, mint a tehéntej – mesélt a kezdetekről Andrea, a Barakah Kecskefarm tulajdonosa.
Azt is kiemelte, hogy a kecske nagyon okos, trükkös, ugyanakkor csintalan állat. A csapathoz még az az egyed is ragaszkodik, amelyiket bántják a többiek, és ha két anyakecske összeverekedne, mindig akad egy harmadik, aki ki akarja békíteni őket.
Nyolc ebből a rakoncátlan állatból azonban kinőtte a meglévő területet. Néhány év elteltével a farm átköltözött egy öreglaki zártkertbe. Itt már méhészkedéssel is elkezdtek foglalkozni, de a mézet nem eladják, hanem alapanyagként használják fel különböző kozmetikumokhoz, mint kézkrémek, testápolók, szappanok. Ezekhez Andrea férje az ősi, bevált indiai receptúrát alkalmazza.
– Mi azt valljuk, hogy a bőr állapota összefügg a belső egészséggel. Ha a szervezet túlterhelt, ha a máj nem tud minden méreganyagot kiszűrni, akkor a bőrön keresztül próbál megszabadulni tőle. Ezért is fontos, hogy ne csak az étel legyen tiszta – hanem az is, amit a testünkre kenünk.
Dzsemeket, immunerősítőket, gyógynövényes szörpöket is előállítanak a kecskefarmon, sőt, almaecetet is.
A teljes cikk további fotókkal ITT olvasható.