Jókai Mór és Laborfalvi Róza mindennapjai Balatonfüreden (orientpress.hu)

Jókai Mór a fővároson kívül a legszívesebben Balatonfüreden tartózkodott, több nagy művét – mint például Az Aranyember című regényét – is itt írta. Arról, hogyan találta meg a nyugalmat feleségével, Laborfalvi Rózával Balatonfüreden, mivel teltek a hétköznapjaik, Schmidtné Kositzky Anett, a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház ügyvezető igazgatója beszélt az OrientPress Hírügynökségnek.

Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1848. március 15-én a Nemzeti Színház színpadán ismerkedett meg egymással, mikoris az ünnepelt színésznő tűzte fel a kokárdát az ifjú mellére. A 8 évvel idősebb asszony élete végéig támasza volt a férfinak, akit a szabadságharc bukása után bújtatni kényszerült.

Jókai 1854-ben, 32 évesen egy hajókirándulás alkalmával kötött ki először a településen, amelybe azonnal beleszeretett és elhatározta, hogy telket vásárol. A füredi villa 1873-ra épült fel teljesen, a család 20 éven át töltötte itt a tavaszi, illetve a nyári időszakot. Akkoriban alig épült villa körülötte, leginkább szántóföldek vették körül, így a Jókai-ház egyenes lelátást biztosított a Balatonra. A füredi épület 1889 -ig maradt a Jókaiak tulajdona, mikoris az író Róza asszony halála után eladta. Végül évek múltán a család visszavásárolta, a látogatók előtt emlékházként pedig 1954-ben nyitotta meg kapuját – közölte Schmidtné Kositzky Anett.

A feljegyzések szerint Jókai Mór minden nap reggel 6-kor kelt és azonnal az íróasztalához ült, amelytől addig fel sem állt, amíg a napi mennyiséget ki nem írta magából. Számos hobbija volt: tornázott, vívott, rajzolt, sőt több olajképet is festett, többek közt Petőfi Sándorról is. A napi rutinjának részét képezte a séta a híres sétányon és a társasági kártyapartik. Ezen kívül elefántcsontból faragott szobrokat, sőt gyakran járt Abbáziába és Opatijába, ahol tengeri-csigákat gyűjtött. Tudományos körökben a mai napig használják a flóráról és faunáról készült írásait és feljegyzéseit.

A füredi villa asszonya, Laborfalvi Róza kiváló háziasszony hírében állt, nagy gondot fordított a konyhára és az éléskamrára, ahol befőttek és aszalékok sorakoztak. Ő maga is rendszeresen főzött, gondosan megválogatta az alapanyagokat, sőt a szakácsnő is az ő felügyelete alatt készítette az ételeket. Férje, Jókai Mór pedig Kakas Márton álnéven írt recepteket. Asztalukon herendi étkészletben helyet kapott a három-négyféleképpen elkészített hal, a rizzsel körítve a paprikás csirke. A család szerette a főzelékeket, kiváltképp a zöldbab- és a borsófőzeléket, de kedvelt étel volt a töltött káposzta is. Az étkezésekből nem hiányozhatott a túrós csipedett, Jókai kedvenc tésztája az omlós komáromi túrós lepény és a vajaspogácsa sem. Az étkezések zárásaképpen mindig fogyasztottak gyümölcsöt is: korai francia barackot, torzsátlan körtét, vagy mézesbélű szultánfügét, de állítólag Jókai kedvenc étele volt a jól lehűtött görögdinnye – hangsúlyozta a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház ügyvezető igazgatója.

A teljes cikk itt található.