Április elsején indul be a balatoni viharjelzés, amellyel kapcsolatban Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testületének elnöke egy napokban zajlott konferencián úgy fogalmazott a siófoki obszervatórium mellett tervezett építkezés miatt: „Legnagyobb kudarcélményem a balatoni viharjelzés és a meteorológia ügye. Több milliárdot fordítottuk az elmúlt 7-8 évben a viharjelzés fejlesztésére…, és amikor már majdnem elértünk a csúcsra, úgy tűnik összedől az egész.”
Jamrik Péter kifejtette: „Azért érzem ezt nagy kudarcnak, mert pár évvel ezelőtt 3 minisztérium előterjesztésében is szerepelt, és úgy látszott, hogy megoldódhat ez a probléma kártalanítással, majd regionális és privát érdekek fölé kerekedtek ennek az ügynek, és most úgy tűnik, ez komoly veszélyt jelent.”
Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője több éve, több fórumon – legutóbb a BFT vízvilágnapi konferenciáján – hívta már fel a figyelmet arra, hogy életvédelmet szolgáló mérések pontosságát veszélyezteti a tervezett építkezés. „Ha az obszervatórium melletti, vízparti nyúlfarknyi területen hatalmas, a hatóságok által jóváhagyott építkezés megvalósul, akkor gyakorlatilag olyan 50 éves adatsort is a kukába dobhatunk, amivel az egész Dunántúlon követni tudjuk a klímaváltozást” – tette hozzá.
Az előzmények
A tulajdoni lap tanúsága szerint az obszervatórium melletti terület, (Siófok, Vitorlás utca 15/b.) valamikor a MOL érdekeltségébe tartozott, és strandként üzemelt. A 2003-ban a Váltó-4 Libra Rt.-n keresztül a Balatoni Hajózási Zrt.-hez került, de az eladta, amikor módosultak a kikötő bővítési tervei. Az ingatlan egy kft-hez, majd 2004 végén a Tisza Cipőt feltámasztó, a Menza Éttermet beindító vállalkozó, ifjabb Vidák László tulajdonába került.
A Vidák család 2013-ban családi házat kívánt építeni az egyébként kicsi vízparti telekre. A helyi önkormányzat akkor annyit tudott tenni, hogy bár ki kellett adnia az építési engedélyt, változtatási tilalmat rendelt el az övezetre, ami jó ideje lejárt. Vidákék építkezését perekkel is akadályozták a hatóságok. Helyettük most más befektető kilincsel a korábban tervezett háznál jóval nagyobbra, és többszintesre kérve akuális jogszabályok szerint járó engedélyt, hol a Molnár Beton, hol az Azúr Szórakoztatóközpont Kft. nevében. (Az utóbbi, a telekhez közeli, Vitorlás utca 11. cím alatt futó cég számára küldte meg a településképi engedélyt az önkormányzat tavaly októberben.) Az ügy rendezése kapcsán korábban felmerült kártérítési igények közben megtriplázódtak, már többszáz millióra rúgnak – a hirbalaton.hu információi szerint. (A probléma gyökere, hogy az érvényben lévő vízpartrehabilitációs tervekben valamiért nem kapott megfelelő besorolást a nyúlfarknyi telek.)
A szakemberek korábbi nyilatkozatai egybehangzanak: az obszervatóriummal szomszédos telken történő építkezéssel beépítetté válik a mérési terület, ez pedig módosíthatja a hőmérséklettel, szélerősséggel, nedvességgel, UV-sugárzással kapcsolatos adatokat. Torzult adatokra kellene alapozni a viharjelzést, amitől az pontatlanná válhat.
Van-e kellő jogi védelem?
A tavaly év végén elfogadott területrendezési törvény korábbi tervezetésben még szerepelt, hogy „Az obszervatóriumok zavartalan mérésének biztosítása közérdek, azok működését befolyásoló tevékenységek szabályozása Korm. rendeleti szintű szabályozást igényel.”
Az elfogadott törvény szövegében ez a mondat nem szerepel, viszont definiálja az obszervatóriumokat, és meghatározza, hogy állami feladat „a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése”.
A hirbalaton.hu február végén elküldte az alábbi kérdést az életvédelem, a jogalkotás és a meteorológiai szolgálat irányítása kapcsán érintettek, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség, és az Agárminisztérium sajtóosztályaira:
„Készül-e kormányrendelet a meteorológiai obszervatóriumok kellő védelme érdekében, illetve melyik érvényben lévő jogszabály biztosít számukra kellő védelmet?”
A Belügyminisztérium válaszában közölte, továbbította a kérdést az illetékes Agrárminisztériumhoz, a Miniszterelnökségtől még nem érkezett válasz. Az Agrárminisztérium Sajtóirodája a konkrét kérdésre az alábbi választ adta:
„A meteorológia mára a mindennapi élet szerves részévé vált, ugyanakkor a jövő problémáinak megoldásában is komoly szerepet játszó tudományág. Szerepe korunk egyik legnagyobb kihívása, a globális felmelegedés miatt jelentősen felértékelődött.
Fentiekre figyelemmel a Kormány – szem előtt tartva az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát – mindent megtesz a
nemzeti meteorológiai szolgáltatás és infrastruktúra stabil működése érdekében.”