A teljesen átépült, és beépült siófoki Ezüstpart mára intő példájává vált annak, mit nem szabadna tenni a Balatonnal. Siófok partjainál legalább 1000-1200 lakás épült az utóbbi években, vagy rendelkezik az elmúlt három évben megszerzett építési engedéllyel. Molnár Árpádot, Siófok volt főépítészét faggatta a hirbalaton.hu a kialakult helyzetről, a felelősségről.
Az Ezüstpart képen látható nyugati részén, a hajdani „SZOT” üdülős környéken még most is zajlanak építkezések (a keleti fele már beépült). A házak sorának elején az átépítés alatt álló, hajdani Hotel Ezüstpart látható, mögötte jócskán akadnak új építmények is (Fotó: hirbalaton.hu)
Molnár Árpád, a három éven át betöltött siófoki főépítészi posztjáról két hónapja távozott építész – aki jelenleg a Somogy Megyei Építészeti Kamarát képviseli több fórumon – úgy látja: „A korábbi, ma is érvényben lévő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) kifejezetten a spekulatív lakás- és társas nyaraló építkezéseknek kedvezett Siófokon, amit csak módosítgatni sikerült az elmúlt években a helyzet javításáért, a tóparti beépítések csökkentéséért.”
Tehát az önkormányzati ciklusok vezetőitől és képviselő-testületeitől függ, miként módosítják a HÉSZ-t, aminek a Balaton-törvényhez kell igazodnia, de lehet annál szigorúbb. Siófokon – csakúgy, mint más tóparti településen – az érvényben lévő HÉSZ-rendelet értelmében kaphatnak építési engedélyeket a vízpartra építkezni szándékozók. Ennek következtében az elmúlt 5-6 évben szinte teljesen átépült és beépült a város híres Ezüst- és Aranypartja, és az építkezések még ma sem értek véget.
„Élhetetlen lakóteleppé vált a terület parkoló-tengerrel”
Molnár Árpád beszámolója szerint egy-egy tömbnyi területet sikerült csak megmenteni mindkét partszakaszon a befektetni vágyóktól. Akadt, aki fenyegetéssel próbált a megengedettnél is nagyobb épületekhez kicsikarni engedélyt. Egy spanyol befektető 24 emeletes házat akart építeni az Ezüstpartra, amit szintén sikerült megakadályozni, de a HÉSZ-nek megfelelő építési kérelmeket jóvá kell hagynia a helyi építési hatóságnak akkor is, ha azzal nem ért egyet – derült ki a szakember szavaiból.
– A parton lakópark jellegű épületek épülhettek és épülhetnek, aminek következtében az Ezüstpart egy Balatonra települt lakóteleppé vált – még ha viszonylag modern elemekből és stílusban történtek is az építkezések. Iszonyatosan invazívak ezek a óriási tömbépületek, és eltakarják a mögöttük levőktől a kilátást – fogalmazott Molnár Árpád.
Tudomása szerint az ingatlanok javarésze már a tervező asztalon – vagyis megépítése előtt – elkelt. „Nem is értem az itt ingatlant vásároló városiakat, hiszen cseberből vederbe kerültek. Van ahova 161 lakásos társasház épült, élhetetlen lakóteleppé vált a terület parkoló-tengerrel” – fűzte hozzá.
Amikor szerencsének számítanak az emelkedő árak
Az elmúlt 5-6 évben legalább 1000-1200 lakás épült a siófoki vízpartokon, vagy rendelkezik még érvényes építési engedéllyel.
– Ebben az őrületben szerencsének mondható, hogy olyan mértékben emelkedtek az építkezéshez szükséges alapanyagárak, ami néhány tervezett beruházást megrekesztett” – mondta az építész, aki szerint Siófokon a közmű-infrastruktúra nyaranta már nem képes kiszolgálni a jelen lévő népességet, „az épített környezet egyszerűen túlnőtte magát”.
Siófok partjain meggazdagodott egy réteg. Az Ezüstpart nagy részét például egy debreceni vállalkozó cége vásárolta fel. Az Aranyparti rész kicsit levegősebb maradt az Ezüstpartinál, de az is kolonializált, vagyis igen betelepült. „A város kiárusította az Ezüstpartját, Aranypartját, ahol az építkezések lassan véget érnek, de csak azért, mert már nincs több beépíthető terület” – fogalmazott a település volt főépítésze.
Hasonló tendencia mutatkozik a Balaton más területein is. Tradicionális kistelepüléseken épülnek partmentén társasházak, többlakásos nagy épületek. „Az önkormányzatok felelőssége, hogy mit fognak látni, találni az unokáink a Balatonnál. A helyi építési szabályokat úgy kell alakítani, hogy azok a tó és a többség érdekeit szolgálják, ne egyéni, vagy rövid távú érdekeket!” – figyelmeztetett a szakember.
(Fotók: hirbalaton.hu)
Megkésett az új Balaton-törvény?
„Kissé megkésett az új, szigorúbbnak szánt Balaton-törvény (ami a március közepén hatályba lépett országos területrendezési törvény része)” – Molnár Árpád véleménye szerint.
– Inkompetencia (hozzá nem értés) és tudatosság is van abban, hogy a jogszabályok csak futnak az események után és megtörténhetett, ami idáig történt a balatoni építkezésekkel – fogalmazott a szakember, aki szerint az is baj, hogy folyamatosan ad hoc jelleggel változnak az építési jogszabályok. „Régen lehetett azzal számolni, hogy egy-két évtizedig ugyanazok maradnak a szabályok. Svájcban például 600 éves az építési törvény” – tette hozzá.
Friss drón-felvétel az Ezüstpart egy részéről
Itt látható a hirbalaton.hu drónfelvéte az Ezüstpart nyugati végéről, ahol még most is zajlanak az építkezések (a keleti része – ami nem látható a felvételen – már a korábbi években teljesen beépült, ennél is sűrűbben, igaz, kisebb épületekkel). A közelmúltban vétózott meg két újabb, a területre szóló társasház-építési kérelmet Siófok polgármestere. „..Valahogyan megállt kéne parancsolni a panorámát elvevő, a szabad vízhez jutást akadályozó társasház-építési cunaminak” – fogalmazott egy hírportálnak.
(Videó: hirbalaton.hu)
Molnár Árpád, a siófoki önkormányzatnál kezdett el dolgozni építészként. Az első önkormányzati ciklusban Siófok polgármesterévé választották, aztán a szakmájában, építészként dolgozott évekig. Oktatott az Egyesült Államokban, majd a lakóhelyének Balatonszabadinak vált polgármesterévé. Tíz éven át, 2014-ig képviselte Magyarországot az unió régiós bizottságában. Három évvel ezelőtt, nyugdíjazására készülve vállalta el a siófoki főépítészeti állást, ahonnan két hónapja távozott.
Az ő vezetésével sikerült a siófoki önkormányzat építészeti osztályának elérnie, hogy tavaly 120 siófoki épület, 49 műalkotás és 19 emlékmű egyedi védelmet kapott – miután a korábbi években értékes épületek tűntek el nyomtalanul a városból.