A két éve tartó koronavírus járvány jelentősen átalakította az ingatlanok iránti keresletet, és elindult országon belül a belső vándorlás a fővárosból a vidék felé. Az üdülőövezetek ingatlanjai felértékelődtek a járvány óta: különösen a Balaton és a Velencei-tó környéke. Elsődleges lakóhelynek és második otthonnak is sokan vásárolták ezeket, kihasználva azt, hogy a munkájuk már nem feltétlenül köti őket a városhoz a home office elterjedésével.
„2021-ben a balatonfüredi, a siófoki és a budakeszi járásban is elérték az árak a fővárosi átlagot. Települések tekintetében pedig Zamárdiban, Balatonszemesen és Balatonfüreden 800 ezer forint körül volt az átlagos négyzetméterár, de Siófokon is meghaladta a 700 ezret. Némileg árnyalja a képet, hogy a Balaton ezen településein nagyon sok új lakást adtak el, ami felfelé húzta az átlagot. A Balaton-part virágzása egyébként az új építésű lakások számából is látszik, Somogy megyében egy év alatt két és félszeresére növekedett az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, aminek túlnyomó többsége Balaton-parti településekhez köthető.”
-mondta el a penzcentrum.hu-nak Futó Péter a portfolio.hu elemzője.
Úgy tűnik tehát, hogy a balatoni lakáspiac a járvány nagy nyertese, ahol az elmúlt években a belföldi turizmus élénkülésének hatására akár befektetési szempontból is jó döntésnek bizonyult a lakásvásárlás. Tény, hogy a környék infrastrukturálisan is fejlődik, nemrég készült el a tó nyugati részénél az M76-is autóút újabb szakasza és a Sió-zsilip is hamarosan turisztikai látványosságként újul majd meg, de a mostani árszinteken már indokolt némi óvatosság a befektetési célú vásárlásoknál, különösen az új építésű lakások tekintetében – tette hozzá Futó Péter.
Az elmúlt 5 évben a kisebb és nagyobb községekben nőtt a leginkább a lakosságszám: Balatonrendesen, Tikosban, Cserszegtomajon, Felsőörsön és Lovasban is nagy arányban nőtt az állandó lakosság. Ha viszont pusztán azt vizsgáljuk, hogy konkrétan hány fővel többen laknak bizonyos helyeken, nem viszonyítva a település méretéhez, akkor Balatonalmádiba, Cserszegtomajra, Gyenesdiásra, illetve Felső- és Alsóörsre költözhettek a legtöbben az elmúlt 5 évben.
Egy év alatt is sokat nőtt egyes partmenti helységekben a lakosok száma, Lovas és Vászoly községekben 10 százalékot meghaladóan! Viszont azt hozzá kell tenni, hogy a százalékos növekedés leginkább az 1000 fő alatti településeken volt jellemző, Cserszegtomaj és Balatongyörök kivételével. Azonban mégis inkább a kis- és aprófalvak dominálnak (1000, illetve 500 fő alattiak), és kevés köztük a törpefalu (200 fő alatti népességű község).
Fonyódon, Balatonföldváron, Lengyeltótiban, Siófokon, Badacsonytomajban, Berhidán és Polgárdiban inkább stagnál a lakosok száma. Számottevő csökkenést könyvelhetett el azonban a Balatonfelvidéki Sümeg és Tapolca, valamint a Keszthely, melyet egykor „a Balaton fővárosa” néven tartottak számon.