Hamarosan nyilvánossá teszik az új balatoni Vízparti Tervet

A következő évtizedekben a Balatonpart jövőbeni alakulását, védelmét meghatározó Vízparti Tervnek eddig az előzetes szakmai egyeztetései zajlottak, várhatóan június után kerülhet nyilvánosságra a tervezet. A jelenlegi elképzelések szerint további egyeztetéseket követően októbertől, vagy jövő év elejétől válhat hatályossá az új jogszabály – derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárának tájékoztatásávól.

 

Gombos Márk az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség legutóbbi, Zamárdiban tartott elnökségi ülésén beszélt a Vízparti Tervről.

Mint arról a hirbalaton.hu korábban beszámolt, sokakat töltött el aggodalommal, hogy a hosszú évek óta készülő tervezet eddig nem kapott nyilvánosságot. (A régi Balaton-törvényt felváltó, magába olvasztó 2018-as területrendezési törvény hatályossá válása óta esedékes a Balaton-törvényhez kapcsolódó vízpart-rehabilitációs tervek aktualizálása. Ez lesz a Vízparti Terv.)

 

Egyeztetések

A helyettes államtitkár a Vízparti Terv jogalkotásának ütemezéséről elmondta, ha az illetékes tárca jóváhagyja, június után közzéteszik a jogszabály-tervezetet. Megjegyezte, az önkormányzatokkal és a szakmai szervezetkkel történt előzetes szakmai egyeztetések azt mutatták, hogy relatív kevés a fennmaradt vitás kérdés, kivéve a kikötők elhelyezésének témája.

A dokumentum nyilvánosságra kerülésekor tudják az érintett önkormányzatok is ellenőrizni, belekerültek-e az előzetes egyezetetések során jelzett igényeik a tervezetbe, illetve jelezhetik egyéb véleményüket. Ezzel párhuzamosan civil szereplők és a jogszabályban előírt partnerek is véleményezhetik a tervezetet.

A jogszabályok szerit a nyilvános véleményeztetést követően terjeszthető a kormány elé a tervezet, majd a kormányzati egyezetetést követően is sor kerül társadalmi egyezetetésre – summázta a helyettes államtitkár a jogalkotás menetét.

A hatályba lépés várható idejéről annyit mondott, hogy több, az építészeti törvényhez kapcsolódó jogszabálynak életbe kell lépnie október elsejétől, azonban ez a Vízparti Terv esetében nem követelmény, mivel ennek életbeléptetéséig van alkalmazható jogszabály: a korábbi vízparti rehabilitációs tanulmánytervek. „Abban nem vagyok olyan biztos, hogy a Vízparti Terv október 1-ig hatályba lép, de reményeink szerint idén el lesz fogadva” –fogalmazott a helyettes államtitkár.

Gombos Márk szerint a Vízparti Terv súlyát növelni fogja, hogy kormányrendeletként, vagyis a korábbinál magasabb szintű jogszabályként fog napvilágot látni.

 

Lesz-e pénz a pluszfeladatokra?

Az önkormányzatokra háruló feladat lesz a helyi építési szabályzatokat (HÉSZ), rendezési terveket a Vízparti Tervhez igazítani, amit 2027 júniusáig kell végrehajtani. Ehhez szükség lesz az építészeti törvény által is előírt főépítészek alkalmazására, területi tervtanácsok alakítására.

A kérdésre, hogy kapnak-e ezekhez a feladatokhoz forrást is az önkormányzatok, a helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy a tavaly év végén életbelépett építészeti törvény hatásvizsgálatában szerepeltek az önkormányzatok, kormányhivatalok ezzel járó költségei. A forráslehívást még nem tárgyalta a kormány, így nem lehet tudni annak támogatottságáról, de a szakmai szándék megvolt ennek biztosítására – jegyezte meg.

 

Teljes szemléletváltás

Gombos Márk arról is beszélt, hogy jelenleg az építésügyben teljes szemléletváltást megkövetelő jogszabályalkotási munka folyik. A magyar építészetről szóló törvényt tavaly év végén fogadták el, életbe is lépett, a lényegi, szigorú részei azonban ez év október elsejétől lépnek hatályba.

A teljes szemléletváltás jellemző a balatoni Vízparti Tervre is, amelynek lényege a természet- és az épített környezet védelme.

„Amiben szigorítunk az az, hogy a már meglévő védelmi szintek azok jobban és hatékonyabban legyenek érvényesíthetők. Így például a strandok magántulajdonba kerülése, eladása ellen fellépünk. A jelenleg még beépítetlen területek beépítésének megakadályozásában is hatékony előírásokat tervezünk bevezetni. A természetes és a természet-közeli partszakaszok megőrzése, fenntartása is fontos cél. Jobban kell, hogy érvényesüljenek a zöld infrastruktúra tervezés szempontjai, a nádasok védelme, összehangolva a megfelelő kikötőelhelyezésekkel” – sorolta a helyettes államtitkár.

Az előkészítés nagyon fontos szempontja volt, hogy a zöldfelületek, a strandok és egyéb közcélú funkciók meg tudjanak maradni, és kártérítési igény lehetőleg ne keletkezzen – tette hozzá.