Gyerekparadicsommá vált az egykori Fejőház Keszthelyen (zaol.hu)

Baldachinos ágyikó, trambulin, mászófal. Ebből a három dologból nem gondolnánk, hogy egy lassan 150 éves, egykori fejőházban vagyunk. A másfél éves születésnapját ünneplő Történelmi Játszóház a keszthelyi Festetics-kastély impozáns attrakciója – írja a zaol.hu.

 

A padlás egyik gerendája az 1889-es számot őrzi, feltételezhető, hogy ebben az időszakban készült el ez az akkor fejőháznak épült épület. Ebben az időben a Festeticsek több helyen tartottak szarvasmarha gulyát, például Fenékpusztán, amiről láthatunk is a Történelmi Játszóház előterében egy képet, amely Emin Ádám egy festményéről készült reprodukciót.

Amikor befejeződött magának a kastély átépítése az 1883-87-es években, utána kezdődött el a fejőházn létrehozása. A Festeticsek idején a park szélén fejős tehenek és borjaik éltek, így az épület célja is az volt, hogy itt a lehető leggyorsabban feldolgozhassák a frissen lefejt tejet. Ezenkívül létrehoztak itt egy szalont, ahova a grófné, Mary Hamilton járt ki a kastélyból, itt megkóstolta azokat a termékeket, amit éppen a fejőlányok készítettek. Vélhetőleg nem a csodálatos grófi parkban legelésztek a szarvasmarhák, hanem a falak között fogyasztották el ételeiket. Egyébként nem csak a grófné járt ide, hanem gyermekei is kijöttek gyakran a kastélyból. Korabeli feljegyzések szerint sárgarépát hoztak a bociknak, avval etették őket, amelyek száma körülbelül huszonkettő volt.

A feltételezések szerint az itt készült tejet, tejtermékeket a kastély konyhájában fel is tudták használni, hiszen egy nagyszámú család lakott itt, nagy létszámú személyzettel, és a gyakran megforduló vendégek miatt is szükség volt a saját tehenészetre.

 

Gyerekparadicsommá vált falak

A felújítás nagyon elhanyagolt állapotban érte a fejőházat. A sokszoros hozzáépítés miatt nem igazán lehetett látni az épület eredeti formáját. A fenntartó mindenképpen szerette volna megmenteni az épületet a teljes pusztulástól, s így az a döntés született, hogy egy, a gyermekeknek szánt beltartalommal születhet újjá a közel 150 éves város széli fejőház. Az egykori istálló rész helyén egy játszóházat hoztak létre immáron másfél éve, amely egyszerre izgalmas a mai gyerekeknek, játékokkal és érdekességekkel teli, ugyanakkor a Festetics örökséghez hűen megidézi a hely szellemét. Ha nem is kerül direkt formában kimondásra a gyerekeknek, hogy hol is vannak, de maga a kinézet, a belső enteriőr is sugallja a kastély hatását.

 

A falakon belül

A játszóház hármas feladatot kapott: az alapfunkcióján túl, a második fontos terület, hogy a gyerekeknek ne csak egy játékközpont legyen ez a hely, hanem egy tudásközpont is, ennek okán létrehoztak egy múzeumpedagógiai foglalkoztató szobát. A harmadik, s igen hangsúlyos rész a három termen átfutó kiállítás. Az egyik a Fejőház történetét felidéző Ilyenek a tehenek című tárlat, amely tartalmazza a grófné egykori szalonját, ahol elsősorban a komolyabb történelmi részek kerülnek bemutatásra. A szalonban, a mennyezet magasságában négy sornyi csempe fut, amelyek eredeti delfti csempék, még a XIX. századból. Ugyanez a delfti csempe a kastélyban is megtalálható  néhány kandallón, amelyek szintén ezzel a típussal van kirakva.

A kiállítás két nagy, egymásból nyíló teremben helyezkedik el, amely valamikor a fejőlányok szobája volt. Ezek tréfás nevet kaptak: egyik a  „Boci boci tarka”, a másik az „Ahol tejet kapni” terem. Ebben a két, gyerekeknek szánt kiállítótérben sokféle érdekesség, ismeretanyag található a falakon, kinyitható kis fiókokban, kukucskálós fali fülkékben. Olyan játékok kaptak itt helyet, amelyek a figyelemre, találós kérdésekre, egyéb ismeretekre épül, ezen felül megjelennek régi bútorok, tárgyak, mint például a vitrinben látható kolomp vagy egy ökörfejet formázó bot. A szülők gyermekeikkel együtt vehetik végig a feladatokat, játékosan sajátíthatnak el ismereteket a témában.

 

Múzeumpedagógia

A Festetics-kastélyban több mint egy évtizede működik a múzeumpedagógiai módszer. Ennek keretében főleg kézműves dolgokat lehet készíteni, színezni, rajzolni, ragasztani.

 

A teljes cikk ITT olvasható.