Mintegy kétszáz véleményező küldte be legalább ezer észrevételét a Balaton jövőbeni vízparti szabályozásáról szóló Vízparti Terv tervezetének augusztusban egyeztetésre bocsátott változatára az Építési és Közlekedési Minisztériumba. A tervezet még módosul, majd lesz kormányzati, tárcaközi egyeztetése is. Egy nyolc napos társadalmi egyeztetésre is sor kerül az ez év végén, illetve jövő év elején várható elfogadása előtt – számolt be Gombos Márk, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon.
A BFT mai ülése Siófokon (Forrás: HírBalaton)
A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, jelenleg a korábbi szabályozás, az úgynevezett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek még hatályban vannak. Ezeket fogja felváltani a Vízparti Terv.
Emlékeztetett arra, hogy az új jogszabály megalkotásának munkája 2018-19-ben kezdődött. A tervezetet egy körben már 2019-ben véleményezték a szereplők. Azóta több jogszabályi változás is történt. Ezek szükségessé tették a Vízparti Terv felülvizsgálatát, ami tavaly megtörtént. Idén augusztus 31-i határidővel ismét megkezdődött az egyeztetés.
Nagy munka, mert több mint 200 szereplő ezres nagyságrendű véleménye érkezett be a rendelkezésre álló egy hónap alatt. Nagyjából egynegyedük magánszemély volt, a vélemények másik negyede önkormányzatoktól, a többi cégektől, civil szervezetektől, kutatóintézetektől érkezett
– ismertette Gombos Márk.
A jogalkotás részleteiről beszámolva elmondta, az észrevételeket kiértékelik, megteszik a szükséges intézkedéseket, egyeztetéseket, és ha kialakul a szakmai álláspont, akkor a vezetőik elé terjesztik a kívánt módosításokat. Ezt követően tud tovább menni a jogszabály-tervezet kormányzati, illetve tárcaközi egyeztetésre.
Annyit tudok mondani, hogy az összes észrevételt ki lesz elemezve, meg lesz vizsgálva, és ami a jogalkotói és a törvényből fakadó koncepcionális elvárásokhoz igazítható, azt mind igyekszünk kezelni, illetve rendezni a tervezetben
– fogalmazott a helyettes államtitkár.
Ha az elkövetkezendő hónapokban lezajlik ez az egyeztetés, a Vízparti Terv elfogadása előtt még lesz egy társadalmi egyeztetés, ezt jogszabály írja elő a döntéshozók számára. „Ez azt hiszem nyolc napot jelent, amikor még mindenki véleményezheti a tervezetet, illetve megtekintheti, hogy az észrevételeit milyen formában kezelték. Ha az eredmény valakik számára továbbra sem megfelelő, akkor még lesz lehetőség bizonyos kérdésekben szakmai konzultációra, egyeztetésekre – mondta Gombos Márk.
Egy sor jogszabály változik
A helyettes államtitkár felidézte, hogy 2023 decemberében elfogadták a magyar építészetről szóló törvényt. Ennek egy része hatályba is lépett, azonban a jogszabály 99 százaléka az ez év október elsején fog hatályba lépni.
Nagy feladat áll még előttünk, ugyanis az a célunk, hogy a végrehajtási rendeleteket is ez időpontig el tudják fogadni a döntéshozók. Több rendeletről beszélünk, ennek egyik része a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata), ami az OTÉK-ot (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) váltó kormányrendelet, de nagyjából még 70-80 másik rendelet is módosulni fog
– ismertette.
Mint kifejtette, ezek egy része szövegcserés, jogtechnikai pontosításokat jelent, de rengeteg érdemi változás is várható. Egyebek közt az építésügyi hatósági feladatellátásban, a főépítészi, tervtanácsi tevékenységekben és az építésügyi szabályozás alapját biztosító TÉKÁ-ban is. Ez a joganyag is, széleskörű társadalmasításon esett át, és még várható is ezen jogszabályok társadalmasítása – tette hozzá.
A helyettes államtitkár elmondta, több szakmai szervezetet, szereplőt, kamarákat, építészeket, szakma-gyakorlókat kerestek meg előzetesen a jogszabályok koncepciójával. Ezres nagyságrendű észrevétel érkezett ezekre. Egyeztettek kormányhivatalokkal, hatóságokkal is. „Úgy gondolom, hogy a legtöbb kérdésben kompromisszumos megoldás fog születni, azonban azt rögzíteni kell, hogy sok kérdést már maga az építészeti törvény eldöntött, és a jogszabályokat ezekhez a törvényben rögzített elvekhez szeretnénk igazítani” – szögezte le.
A TÉKÁ-ról
Az OTÉK-ot váltó Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatáról, a TÉKÁ-ról Gombos Márk annyit mondott, hogy településtervezési oldalról drasztikus változások nem várhatók. A településeknek ugyanúgy kell készíteniük település rendezési tervet, helyi építési szabályzatot mint eddig, és ugyanúgy kell például a beépítési paramétereket meghatározni ez utóbbiakban. A településrendezési dokumentumokat az új jogszabályokkal összhangba kell majd hozni 2027 júniusáig.
A TÉKÁ-nak –amelynek tervezete a remények szerint hétfőtől megismerhető lesz – egyik nagyon erős „lába” a településtervezés, a térségi tervezési rész, egy jelentős fejezete pedig az építészeti formálásra, az épülettervezési kérdésekre vonatkozik. „Vagyis több olyan intézkedést foganatosítunk, illetve igyekeztünk rögzíteni a tervezetben, amik a minőségi építészeti kultúrát, a fenntarthatóságot, az élhető lakókörnyezetnek a fejlődését, és természetesen a természeti épített értékeknek a megóvását segítik elő” – sorolta a helyettes államtitkár.
Nagy hangsúlyt kap a zöldterületek fejlesztése
Ismertette azt is, hogy az új törvény több passzusából fakadóan is a zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Például a zöldfelületek kialakításánál már nem csak azt kell megnézni, hogy egy zöldfelület valóban zöldfelület-e, hanem teljes értékű zöldfelületnek kell lennie. A jogszabály definiálja, hogy ez mit jelent. Például előírja, hogy bizonyos övezetekben, lakóterületen, gazdasági területen a zöldfelületek 60-70 százalékának teljes értékű zöldfelületnek kell lenni. Ez azt jelenti, hogy nem lehet alatta mélygarázs és egyéb olyan műszaki létesítmény, ami annak a zöldfülnek a teljes értékűségét korlátozza. „Ez egy szigorú és előremutató szabályozás a tekintetben, hogy valóban olyan zöldterületek fognak létrejönni, amelyek megfelelően szolgálják a települési zöld infrastruktúra hálózatnak a kialakulását, illetve fenntartását” – mondta Gombos Márk.
Ezen zöldfelület fejlesztési és zöld infrastruktúra hálózati fejlődési kérdéseket más egyéb rendelkezések is segítik. „Jelen állás szerint elfogadásra kerül, illetve a vezetők elé felterjesztésre kerülő zöld rendelet rendelkezik a zöldfelületi tanúsítványról, a zöld védjegyről és a zöld infrastruktúra egyes elemeinek a gondozásáról, fakivágási kérdésekről, fapótlási kérdésekről és csapadék-visszatartási kérdésekről is. Itt egy komplex rendszer fog létrejönni”- fogalmazott.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a TÉKÁ-t a magyar építészetről szóló törvénnyel és az összes végrehajtási rendelettel együtt kell értelmezni, beleértve a hatósági rendeleteket is, hiszen ezek a folyamatok összefüggenek egymással. Ennek a rendszernek a része lesz a Vízparti Terv is.