Folytatódik a szakmai párbeszéd a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia frissítéséről (turizmus.com)

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megújításának első lépéseként kérdőíves felmérést végzett a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy feltérképezze az ágazat szereplőinek prioritásait és javaslatait. 

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) megújításával a Magyar Turisztikai Ügynökség célja, hogy közös gondolkodással, hosszú távra fektesse le a turizmus növekedésének előfeltételeit. A digitális ökoszisztéma annyit változott az elmúlt két-három évben, hogy már csak ennek a területnek a változása is indokolja a finomhangolást. Az alapvetően változatlan fő stratégiai célok teljesítését ‒ 50 millió vendégéjszaka, 16 százalékos GDP-hozzájárulás ‒ viszont csak úgy lehet elérni a folyamatosan változó környezetben, ha szektor szinten sikerül a stratégiai lépéseket pontosítani.

„Egy olyan frissített stratégiára van szükségünk, ami tovább erősíti a turizmus ellenálló képességét a következő évek előre nem látható, környezeti vagy akár keresleti sokkhatásaival szemben és segíti, hogy az ágazat szereplői sikeresen alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz. De ennél is fontosabbnak tartom, hogy a turisztikai kis- és közepes vállalkozásoknak iránytűként szolgáljon a jövőre nézve, többek között olyan területeken, mint a digitális átállás elősegítése, a digitális kompetenciák javítása vagy éppen a mesterséges intelligencia iparági használata,ami többek között alkalmas lehet egyes munkaerőproblémák orvoslására”

‒ hangsúlyozta a turizmus.com-nak Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója.

A munka első lépéseként került sor április végén egy kérdőíves felmérésre. Az MTÜ a proaktív forgalomélénkítés, az ágazat jövőállósága, illetve a támogató működési környezet témáiban volt kíváncsi a szakmai szervezetek véleményére.

A proaktív forgalomélénkítésre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kitűnt például, hogy másban látják a növekedési perspektívákat a fővárosban, illetve a vidéken működő szereplők. Míg a budapestiek számára az ázsiai és nyugat-európai vendégek jelentik a legnagyobb bővülési potenciált, és – költésük miatt ‒ az észak-amerikai turisták bevonzását tartják a legfontosabbnak, vidéken a V4-országok turistáiban és a németekben látják a legnagyobb lehetőséget, illetve még az osztrák piacnak tulajdonítanak jelentőséget. Mindezek alátámasztják, hogy miért kell másként értékesíteni és népszerűsíteni a fővárost, illetve az azon kívüli desztinációkat. A legvonzóbbnak tartott hazai ajánlatokra vonatkozó kérdés válaszaiból az is kiolvasható, hogy a szakma szerint a hazai turisztikai kínálat fő erősségei egyben a fő értékajánlatok is a vendégek számára, különösen a külföldiek esetében.

A B2B értékesítési tevékenységek forgalomélénkítő hatását szondázó kérdéssel kapcsolatban pedig azt a tanulságot lehetett levonni, hogy a szolgáltatók a leghatékonyabb eszközöknek a workshopokat, roadshow-kat és tanulmányutakat tartják. Így az ezekhez nyújtott felkészülési támogatást ítélik a leghasznosabbnak, amellyel egyúttal a turisztikai kínálat minősége is tovább növelhető.

„A kérdőívvel a turisztikai szereplők »jövőállóságát« is fel kívánta mérni az MTÜ. Kiderült, a szolgáltatóknak leginkább a digitalizáció, a munkaerő és a változóban lévő keresleti igények okoznak fejfájást az alkalmazkodásban. Míg azonban a kérdőívet kitöltők szerint Budapesten a digitalizáció és a munkaerőhiány, vidéken az utazói igények változásai és a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása számít a két legégetőbb problémának”

‒ hangsúlyozta Könnyid László.

A stratégiaalkotók számára fontos visszajelzés volt az is, hogy a szakmabeliek egyelőre nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mesterséges intelligencia (MI) ugrásszerű fejlődésének. A válaszadók mindössze alig negyede alkalmaz MI-megoldásokat, közel felük pedig jelezte, hogy egyáltalán nincs felkészülve erre a kihívásra.A digitálisan „érettebb” vendégekből nagyobb mértékben részesedő Budapesten alkalmazzák legnagyobb arányban a mobilalkalmazásokat, emellett tájékozottak a kiberbiztonság terén és nagyobb arányban használnak felhőalapú szolgáltatásokat is. A digitális kompetenciák – főként vidéken – az online sales és -marketing használatára korlátozódnak, és kevésbé terjednek ki az analitikára és adatelemzésre, ami a digitálisan vezérelt ágazat képéhez egyébként hozzá kellene, hogy tartozzon.

A vezérigazgató kiemelte: lesz tehát tennivaló a szakmai képzés és szolgáltatói edukáció terén is. A mesterséges intelligencia marketingcélú alkalmazására ugyanakkor az összes szereplőnél domináns igény merült fel.

Könnyid László szerint fontos tanulsága és kedvező visszajelzése volt a felmérésnek az is, hogy a szektor szereplőinek hozzáállása kifejezetten előremutató abból a szempontból, hogy a válaszadók közel háromnegyede fontosnak tartja a gazdasági mutatókon túl a társadalmi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételét is az ágazati stratégia megalkotásakor.Az együttműködés szándéka kifejezetten erős a szakmában: a helyi turisztikai szolgáltatókkal való kooperációt a budapesti válaszadók 85 százaléka és a vidékiek 73 százaléka is átlagon felül fontosnak tartja.„A jövőálló turisztikai ágazat feltételeinek megteremtéséről tehát sok szó kell, hogy essen majd a stratégiában, mint ahogyan sokat kell még tennünk azért is, hogy a szektor szereplőit a digitális érettségben sikeresen felzárkóztassuk – összegezte a felmérés első tapasztalatait az MTÜ vezérigazgatója. A kérdőíves megkérdezést azonban csupán az egyeztetési folyamat nyitányának tekintjük” – tette hozzá.