Bíró Ada, a köztévé új mesterséges intelligenciával készült műsorvezetőjének megjelenése adta az ötletet, hogy a balatoni turisztikában érintett vállalkozók figyelmét is felhívják arra, nekik is el kell gondolkodni az új technikai lehetőségekről. Sokak szerint az alkalmazások segítségével több turistát lehet a régióban csábítani. Velük ért egyet Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója is, aki szerint nem kell misztifikálni az új technikai lehetőségeket – írja az mmonline.hu.
Jó néhány mesterséges intelligenciával kapcsolatos applikációt bárki, mondjuk a balatoni szállodák dolgozói, de a lángossütők tulajdonosai is tudnak használni. Ezek alkalmazásával ők maguk is sokat tehetnek azért, hogy a mesterséges intelligencia adta előnyök megjelenjenek a balatoni turizmusban. A technika mellett, mindössze arra volna még szükség, hogy a helyi vállalkozók jó történeteket írjanak magukról a közösségi médiában vagy vegyék fel a kapcsolatot az adott téma iránt érdeklődő újságírókkal. Ilyen történetekkel egyébként tele van a Balaton, de ennek ellenére csak kevesen használják tudatosan a storytellingben (történetmeséléssel, sztorizással átadni információkat) rejlő lehetőségeket – mondta Éskovács Péter.
Szerinte ma két téma biztosan foglalkoztatja a turisztikai szakembereket a régióban. Az egyik a „mesterséges intelligencia”, a másik az „országbérlet” hatása az utazási szokásainkra. Mint mondta: a Balatoni Turizmus Szövetség a napokban kezdte el azt az új kísérletet, amelyben a mesterséges intelligencia segítségével gyártott, „balatoni sci-fi történetbe” helyezték az idei év egyik legnagyobb tavaszi eseményét a XI. Balaton Fagyija választást. A futurisztikus történetbe megpróbálták becsempészni az új utazási lehetőség, az országbérlet egyes előnyeit is. Az úttörő vállalkozásnak számító kampányt egyfajta figyelemfelhívó akciónak szánták a szakma részére, mert úgy vélik, hogy a legtöbb helyi kampányban meglehetősen steril képeket és sablonos szlogeneket használnak. Mindez ugyan hatékony lehet több célcsoport elérésében, de sokan vannak, akiket érzelmileg nem motiválnak utazásra az ilyen megoldások. Szerinte a célközönség e szeletének aktiválásában a történetmesélés (storytelling) lehet hatékony eszköz, amely képes megragadni a képzeletet és mélyebb szinten tud kapcsolódni a potenciális vendégekhez.
Több fagyit ehet az, aki okosan utazik
A Balatonon már szinte nyári meleg volt április első hetében, az emberek többsége rövidnadrágban, fagylattal a kezében korzózott a parton. Sokan nem autóval, hanem az országbérlet előnyeit kihasználva, vonattal indultak el hétvégi kirándulásukra. Akik tömegközlekedéssel jöttek, azok több ezer forintot is megtakaríthattak az új utazási kedvezményeknek köszönhetően: nem kellett az autójukba benzint venniük és borsos parkolási díjat sem kellett fizetniük. A megtakarított pénzből, akár egy kicsit több fagyit is vehettek a turisták – mondta Éskovács.
Ezekre az előnyökre próbáltak rávilágítani a „Rózsaszín Terminátor” munkacímen lezajlott storytelling – akcióban is. A mesterséges intelligencia segítségével olyan képeket helyeztek el a közösségi médiában, amelyeken filmekből ismert karakterek tulajdonságait magukon viselő figurák fagylaltoznak a Balaton partján. Természetesen valamennyi figura vonattal érkezett a régióba. A képekkel azt próbálták sugallni, hogy olyanok is kihasználták az olcsó országbérlet előnyeit, akik egyébként űrhajóval is jöhettek volna a Balatonra. „Olyan képeket próbáltunk generálni az applikációk segítségével, amelyeket bármelyik balatoni vállalkozó, helyi kulturális intézmény, szálloda marketingese is elkészíthetett volna, de eddig valamiért ezt egyik sem tette meg. A képek viszonylag egyszerűek, de mondanivalójukkal fel tudják kelteni az érdeklődést a Balaton történései iránt” – mondta Éskovács.
A humor, a pozitív hozzáállás több turistát is jelenthet
Éskovács szerint: a humorban bővelkedő storytelling olyan kommunikációs forma, amelyben komoly, de mégis vidám történeteket használhatunk információk közlésére, érzelmek kiváltására. Az ilyen megoldások alkalmasak a potenciális turisták képzeletének megmozgatására és cselekvésre, hovatovább utazásra is késztethetnek. A tanácsadó úgy véli, hogy a Balaton igazi történeti kincsesláda, de ezt csak kevés turisztikai szervezet használja ki tudatosan.
„Mindenki tudja, hogy a régió tele van helyi legendákkal, mesékkel, amelyek bepillantást engednek a helyi kultúrába, történelembe. A turizmus során érdemes ezeket a történeteket életre kelteni idegenvezetések, kiállítások vagy fesztiválok keretében” -mondta Éskovács. Szerinte a balatoni szakemberek egyébként számos jó nemzetközi példából is tanulhatnak. Ilyen a skóciai Loch Ness-i szörny legendája, amely körülbelül egymillió turistát vonz minden évben a tóhoz. Itt a helyi vállalkozások kihasználják a legendát, és szörny-témájú túrákat, szállást és emléktárgyakat is kínálnak. Persze sok más példa is van arra, hogy egy jó történet komoly segítséget adhat a turizmusnak: Ilyen Edinburgh, amely híres kísértetházairól és szellemekkel teli múltjáról. A település számos kampányt indított már, amelyekben ezeket a történeteket mesélik el. Most éppen a „Ghostly Tours of Edinburgh” túrák keretében a város sötét múltját tárhatják fel a turisták. Romániában pedig komoly turisztikai vonzerőt jelentenek a Drakula-tematikára épülő túrák..
A teljes cikk ITT érhető el.