Ezeket a fejlesztéseket igényelnék a turisták a Balaton térségében

A települések számára a helyi lakosság és a befektetők mellett a harmadik fontos célcsoportot az ideiglenes látogatók (turisták) jelentik. Az egyes célterületeken megvalósuló fejlesztések fókusza konfliktushelyzetet is eredményezhet az utazók és a fogadóközösség között. A rendezett, tiszta település napjainkban alapvető. A Comitatus Önkormányzati szemlében közzétett tanulmány készítői a kutatás során azt térképezték fel, hogy a Balatont szabadidős céllal felkeresők milyen fejlesztéseket látnának szívesen az általuk meglátogatott településeken.

A megkérdezettek összesen 313 fejlesztési ötletet neveztek meg. A válaszadók 90%- a egy ötlettel állt elő, de voltak néhányan (27 fő), akik két-három javaslatot is tettek. A válaszokat összegezve a fejlesztési ötletek megoszlása az alábbiak szerint alakult: A legtöbb javaslat az infrastruktúra fejlesztésére irányult – a válaszadók közel kétharmada erre vonatkozó ötleteket fogalmazott meg. Másod- és harmadsorban a települési vonzerőfejlesztést és a szolgáltatásfejlesztést nevezték meg. Ennél jóval kisebb, 2-3 százalékos arányban neveztek meg településkép- és humán erőforrás fejlesztéseket – olvasható a Comitatus Önkormányzati szemlében közzétett tanulmányban.

Infrastruktúra

Az infrastruktúrafejlesztésnél számos tényezőt említettek a megkérdezettek, helyszíntől függetlenül szinte mindenhol megjelent a megközelíthetőség problémája, a jobb és környezettudatos (tömeg)közlekedés fejlesztése (legtöbb említés Keszthelyen, Balatonfüreden), a parkolóhelyek bővítése, kiépítése és a közutak minőségének javítása (nagyon sokan említették Balatonalmádi esetében). A növekvő forgalom miatt a parkolási lehetőségek komoly problémát jelentenek a legtöbb balatoni településen. A parkolási helyek száma sok esetben kevés és a parkolási díjak is meglehetősen magasak.

Több településen (Keszthely, Zamárdi) a parkolási lehetőségek bővítése mellett a kerékpárút javítását, fejlesztését is megemlítették. Néhány kisebb balatoni településen az internethálózat erősségét is kifogásolták a válaszadók (Vonyarcvashegy). A válaszadók néhány esetben említették a strandok, azok vizesblokkjainak (pl. Tihany) és a szórakozóhelyeknek a felújítását (Vonyarcvashegy).

Programok

Elsősorban a programkínálatot fejlesztenék a látogatók, amire több szempontból tettek javaslatot: a programok típusa szerint: több sportprogram (szabadidősportok), több kulturális program, gasztronómia rendezvények a programok időbeni kitolása: napközbeni programválaszték bővítése és a szezon kitolása célcsoportok szerint: több családi program, több fiataloknak, fiatal felnőtteknek szóló programok, strandi célközönségnek program „turisztikai szezon programokkal való meghosszabbítása” (Csopak) „még változatosabb programok, szélesebb érdeklődési körben” (Tihany) „kerti mozi újranyitása” (Vonyarcvashegy).

Szolgáltatások

A szolgáltatásfejlesztésnél sokféle javaslat felmerült. A meglévő szolgáltatások fejlesztését célozza több szolgáltatás esetében a nyitva tartás
bővítése (amit szinte minden balatoni településen megneveztek), valamint az éttermi, éjszakai szórakozóhely kínálat minőségének javítása. Ezek mellett hosszabb termelői piac nyitvatartása például Balatonfüred esetében.

Az új szolgáltatások körébe sorolható az állatbarát szolgáltatások bevezetése (állatbarát éttermek, kávézók, szálláshelyek és strandok kialakítása. A településkép javítását mindössze 11 fő nevezte meg. Ez elsősorban a település rendezettségére, tisztaságára irányult, beleértve a szemetesek kihelyezését, a zöldfelületek bővítését, parkosítását, fűnyírását, az épületek karbantartását. A humán erőforrás fejlesztése csak néhány megkérdezett említésében jelenik meg, az is elsősorban a vendégbarátságra, vendégszeretetre, a turisták elfogadására irányult.

Minden mindennel összefügg?

Az egyes fejlesztési területek nem mutatnak statisztikailag szignifikáns eltérést a válaszadók életkora szerint. Az említések számát tekintve
azonban elmondható, hogy a helyi tömegközlekedés fejlesztése a fiatalabbak (35 év alattiak) számára nagyobb hangsúllyal bír. Az egyes fejlesztési területek együtt említését tekintve az látható, hogy a parkolóhelyekhez elsősorban programok tartoznak (vagyis ezt a két területet említették egyidejűleg). Az úthálózat, infrastruktúra fejlesztéséhez pedig a látnivalók kapcsolódtak a vizsgált mintában.

A kutatás üzenete:

A döntéshozók számára a rendszerben való gondolkodás, desztináció alapú fejlesztés indokolt (például a látnivalók elérhetőségét segíteni a közlekedés, parkolás, infrastruktúra javításával). Ez feltételezi a turisztikai szereplők és nem turisztikai döntéshozók folyamatos együttműködését, aminek eredményeként a célterületet felkereső vendégek komplex élményét. Összességében elmondható, hogy az előzőekben említett fejlesztési irányok megvalósítása az egész évben itt élő helyi lakosság életkörülményeit, mindennapjait is pozitív élményekkel bővítené.