Nincs megoldva a balatoni csónakkikötő-hiány az új törvénnyel

„Messze nem ezt szerettük volna” – fogalmazott Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke a legutóbbi Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén a Balaton-törvény helyébe lépő, március 15-től hatályossá váló új törvény csónakkikötőket érintő részével kapcsolatban. Évek óta gond a kevés kikötő, mintegy 8 ezernyi csónak legális kikötését kellene biztosítani a Balatonon, amely problémát az érintettek szerint nem oldja meg az új törvény. Kolossa József, a Miniszterelnökség illetékes főosztályvezetője szerint viszont komoly előrelépést jelent az ügyben az új jogszabály.

 

Jachtkikötőből túl sok, csónakkikötőből kevés, ami lehet

Varga László, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tószabályozási referense a hirbalaton.hu-nak elmondta, hogy a google-térkép által is beazonosíthatóan jelenleg mintegy 400-ra tehető a kishajó kikötők száma a Balatonon, amelyekben átlagosan 10-20 csónak található. Ezek közül legalább 150 illegális, vagyis hatósági üzemeltetési engedély nélkül működik. Ez utóbbiaknál is nagyobb veszélyt jelentenek a Balaton nádasára a parti növényzetben kedvük szerint itt-ott kikötő, klub-, vagy egyesületi tagsággal sem rendelkező egyéni hajósok.

A szakember becslése szerint az év zömében körülbelül 8 ezer csónak található a Balatonon, ennyit még elbír a tó, ezek legális kikötését, tárolását kellene megoldani. Az új jogszabály nem oldja meg ezt a gondot, de ennél is nagyobb gond, hogy hiába kérte a vízügy határozottan, nem tesz különbséget a csónak és a vitorlás- kishajó, illetve jacht között, pedig a kétfajta hajótípus használati módja, környezetterhelése lényegesen eltér.

-Jachtkikötőből túl sok is, csónakkikötőből kevés, amit az új jogszabály megenged – summázta a helyzetet Varga László.

 

Az új törvény balatoni csónakkikötő-létesítésre vonatkozó passzusa:

74.§ (2) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán, a szabályozási partvonal mentén, két kilométerenként legfeljebb egy – ha a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy – darab kis befogadóképességű, legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető. 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötő a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.

 

Eltérő jogértelmezés

Balassa Balázs a BFT legutóbbi ülésén elmondta, a Miniszterelnökség egyeztetett a helyi önkormányzatokkal a Magyarország és egyes térségeinek területrendezési terve című új törvény megalkotása előtt, az mégsem oldja meg a csónakkikötő-hiány problémáját, és nem kedvez a horgászturizmusnak. Álláspontja szerint fel kell áldozni a jó minőségű, I-II-III. osztályú nádasok egy-egy részét is, hogy kulturált csónakkikötők épülhessenek, és biztosított lehessen a többi nádas kellő védelme a jövőben.

Kolossa József, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi államtitkárságának főosztályvezetője a felvetésre reagálva azt mondta, a kritizált jogszabály éppen az önkormányzati érdekeket, illetve a horgász- és a csónakos turizmus érdekeit vette figyelembe, amikor erőteljes lépést tett a nádas-védelemmel szemben. „Mi azt gondoltuk, hogy legalább ebben a távolságban (2 kilométerenként) lehessen legalizálni a csónakkikötőket – fogalmazott a főosztályvezető. Hangsúlyozta; „Ez nem azt jelenti, hogy csak 2 kilométerenként lehet létesíteni. Természetesen, ha az önkormányzat egyezségre tud jutni a természetvédelmemmel, akkor máshol is lehet.”

 

Régi gond a csónakkikötő- és a hatósági szigor hiánya

A BSZ évek óta szorgalmazza, hogy enyhüljenek a balatoni csónakkikötők létesítésének feltételei, és jusson a balatoni fejlesztési forrásokból ezek mielőbbi létesítésére, továbbá az illegális feltöltések, stégek elbontására. Két éve az MTI-nek Balassa Balázs ezt nyilatkozta: „az utóbbi években emelkedett a Balatonnál az illegális csónakkikötők, feltöltések, horgászstégek száma, miután nincsenek elriasztó büntetések, eljárások a szabályszegőkkel szemben”.

Varga László emlékeztetett arra, hogy korábban is volt jogszabály, ami tiltotta az illegális kikötőket, stégeket, de nincs aki érvényt szerezzen a jogi előírásoknak. Ezekkel szemben intézkedni pár éve csak a hatósági jogkört gyakorló megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozata alapján lenne lehetséges. Utoljára 2017-ben volt lehetősége az illetékes vízügyi igazgatóságnak arra, hogy begyűjtse az illegális stégeket – jegyezte meg a vízügyi referens, aki szerint sokkal nagyobb hatósági szigorra és következetességre lenne szükség a jövőben ezen a téren.

 

A horgászturizmus fellendülése a csónakos lehetőségektől függ

A Balaton partjának körbeépítettsége miatt köztudottan kevés a horgászhely az igényekhez képest, így a horgászturizmus fellendülése a csónakos horgászat feltételeinek megteremtésétől függ – nyilatkozta Balogh Tibor, a 22 ezer balatoni és Balaton-felvidéki horgászt összefogó Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke a hirbalaton.hu-nak.

Szerinte is alapvető probléma, hogy a jogszabályokban csak kishajó kategória létezik, vagyis egy kalap alá veszik a 2,5 méteres csónakokat a 12 méteres jachtokkal, de még a BAHART legtöbb hajójával is. Hangsúlyozta, ezen is változtatni kellene, a csónakkikötő létesítések feltételeinek könnyítése mellett. Példaként említette, hogy míg egy jachtkikötőnél jogos megkötés, egy csónakkikötőnél felesleges az az előírás, hogy a strandoktól minimum 150 méterre létesíthető.

-Sokkal jobban veszélyezteti a nádast a sok illegálisan kikötő hajó, mintha könnyítenének a feltételeken, és állami segítséggel több csónakkikötő létesülne szabályozott körülmények között – véleményezte Balogh Tibor is.

 

A nádas nem ok nélkül „szent tehén”

A kikötőépítők, önkormányzatok, egyesületek régi mumusa, hogy az I-II-III osztályú nádasok érinthetetlenek, és ha ezek birtokba vesznek egy-egy partszakaszt, akkor ott a nádnak van elsőbbsége a fejlesztésekkel szemben. Akadnak, akik ezt megpróbálják kijátszani, elfeledve, hogy létkérdés a Balaton 235 km-es partvonalán még meglévő közel 12 négyzetkilométernyi nádterület megőrzése, hiszen a nád jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát. A természet- és környezetvédelmi szakemberek többször, több fórumon elmondták már, hogy a nád biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen, mivel fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminőség-védelemben is.

Ma már több kishajó-kikötő esetében betonmólók helyett nádasok biztosítják a kikötői medence védelmét. E megoldás költsége nagyságrendekkel kisebb, mint a hagyományos vasbeton mólók, vagy kőszórások költsége. A jövőben célszerű lenne a nádasokat hullámtörő műtárgyként, tervezetten hasznosítani – hangsúlyozzák a szakemberek.