Egységben a hazai turizmus (Magyar Nemzet)

A megújult országmárka-koncepciót támogató, egységes, de a turisztikai térségek sajátosságaira szabott szemléletformáló programokat indít ősszel a Magyar Turisztikai Szövetség az iparági szereplők körében. A szervezet emellett ötletpályázatot hirdet a szakmai felsőoktatásban tanulók számára; a legjobb szállodaipari innovációk piacra jutását támogatják. 

A következő években számos attrakciófejlesztés történik az országban: építési beruházások, térségi, márkázási programok valósulnak meg, szállodák, fürdők, látogatóközpontok, különféle élménypontok újulnak meg vagy jönnek létre – tudta meg a Magyar Nemzet. Ezek évtizedekig tartó sikeres üzemeltetéséhez egységes szemléletformáló képzésekre van szükség a piacon, hogy a turizmus szereplői, a személyzet és a szolgáltatócégek tulajdonosai is tisztában legyenek azzal, miként működik fenntarthatóan a turisztikai ágazat, és mit képviselnek ők az országba érkező vagy a belföldön utazó turisták felé. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke a lapnak kifejtette: 2019–2020-ban 35+10 olyan, állami támogatású turisztikai fejlesztésű projekt valósul meg, amelyben a majdani üzemeltetők számára szövetségük szervezi meg és koordinálja a képzéseket a tagszervezetek bevonásával.

Princzinger Péter beszélt arról is: a már aláírt támogatási szerződésekkel rendelkező 35 turisztikai projekt konkrét beavatkozás, építési beruházás lesz, a másik 10 program térségi márkastratégia-építés. Az ebben érintett térségek: Balaton, Sopron, Fertő, Felső-Tisza–Nyírség, Debrecen–Hortobágy–Tiszta-tó, Dunakanyar, Bükk–Mátra, Szeged–Makó, Békéscsaba–Gyula, Pécs–Villány, Győr–Szigetköz. Tízből öt desztinációt a kormány kiemelt fejlesztési térségként jelölt ki, a források a jelenlegi uniós pályázati ciklusban koncentráltan ezekben a térségekben hasznosulnak. Először a kommunikációs feladatok indulnak be látványosan, az építési beruházásoknak hosszabb előkészülete van – ismertette. Példaként említette: a Dél-Balatonon megújul a Szántódpuszta majorság látogatóközpont másfél milliárd forintból. Ennek az egy százaléka tizenötmillió forint, amely összeg azt a célt szolgálja, hogy azok, akik majd működtetik az attrakciót, tudjanak arról, hogy ők nem csupán a majorságot értékesítik. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetükben milyen más olyan szolgáltatások vannak, amiket a vendégeiknek ajánlani tudnak, hogy a térségbe érkező vendég összetett és maradandóbb élményhez jusson – tette hozzá a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke. A teljes interjút a magyarnemzet.hu-n olvashatják.