
A hely a Keszthelyi-hegység lankái között bújik meg, Balatongyörökről az erdőn át egy hosszabb, közel 10 km-es gyalogtúrával érhető el, ha kevesebbet sétálnál, csak 4-5 km-t az őszi napsütésben, akkor a másik irányból, Vállusról indulj el a túrára.
De miért temeti el valaki házi kedvencét egy balatoni erdő mélyére? Merül fel a kérdés mindenkiben, aki először hallja, hogy kutyatemető van a turistaút mentén. A válasz nem mindennapi, ebben a kis temetőben nem házi kedvencek, hanem katonai kutyák nyugszanak.
Vulkán, Cigány, Kevin és Cézár hadnagy is a hazát szolgálta, mielőtt elragadta volna őket a halál. Mellettük fekszik még Néró bátyó, Boby, Brúnó és Ali hadnagy is.
Hogyan kerültek ide a kutyák?
A Szabad Föld 2011. március 4-i száma ezt írja:
„A Keszthelyi-hegységből is elzártak tizenvalahány négyzetkilométereket, hiszen ide, méghozzá majdnem a legmagasabb csúcsra, a 437 méteren lévő Görbe-tetőre építették fel a Varsói Szerződés egyik átjátszóállomását. …
A torony aljában jó néhány kisebb épület, parancsnoki szoba, körletek, az őrség melegedője – mára minden az enyészeté. A katonák nagyjából 2005 környékén mentek el…
A katonai bázison szolgáló tíz-egynéhány honvéd több kilométeres távolságra élt elzárva a legközelebbi településektől. A tornyot is, no meg a katonákat is védték azok az ebek, amelyek katonai rangot szereztek szolgálatuk során. Az eltelt évtizedek alatt összesen 12 kutya végső nyughelyévé vált az árnyas bükkfák körül kialakított sírkert.
A kutyatemető (Fotó: likebalaton.hu)
Vulkánról például az a történet maradt fent, hogy egy havas téli napon az erdőben eltévedt egyik katonát úgy mentette meg a kihűléstől, hogy ráfeküdt és testével melegítette, míg társai rá nem találtak. Aztán ő lett az első halott: 1976-ban feltehetően egy orvvadász végzett vele.
Hivatalosan a honvédség sem tudott a kutyatemetőről, mint kiderült, csupán a kutyáikat megbecsülő katonák akarták megadni a végtisztességet hűséges társaiknak. Akik mindannyian szolgálat teljesítése közben haltak meg, hiszen számukra egy életen át tartott a szolgálat. Volt katona, mesélik, aki alig akart leszerelni, mert nem vihette magával négylábú járőrtársát.” (Forrás: Arcanum)
Ma már turistalátványosság a kutyatemető
A temetőt véletlenül fedezte fel a kétezres évek elején egy gyalogtúra során Seffer Imre polgárőr, a Keszthelyi-hegységnek ezt a részét civilek évtizedekig nem látogathatták, sorompóval lezárt terület volt.
Az újság így folytatja: „Seffer úrék a gazdátlan katonai kutyatemetőt oltalmuk alá vették. Ők vállalták a sírok területének rendbetételét, amelyhez Vonyarcvashegy, Balatongyörök és Vállus önkormányzata is segítséget nyújtott. Elkészült a sírokat körbeölelő, farönkökből kialakított jelképes kerítés, a közelébe padot és asztalt ácsoltak, minden sírra új fejfa került, amelyekhez – ha még nem pusztította el az enyészet – a régi fakereszteket és felirataikat is hozzáillesztették.” (Forrás: Arcanum)
Ma a Büdöskúti pihenőhelytől tábla jelzi az irányt a kutyatemető felé, innét még egy jó tíz percnyi távolságra találod az apró kereszteket. Az egykori átjátszó adó 50-60 méteres tornya csak a temetőt elhagyva látszódik, pedig csak néhány száz méterre magasodik az erdő fölé. A sírok közelében egy információs táblán is elolvasható a különös kutyatemető története – írja a likebalaton.hu.