Egy éve állt fel Szigliget vezetése – interjú a lemondott polgármesterrel

Egy évvel ezelőtt állt fel Szigliget képviselő-testülete, és mondott le Balassa Balázs 18 év után a függetlenként betöltött polgármesteri tisztségéről, vele együtt a Balatoni Szövetség társelnöki posztjáról (bár még közel fél évig, az időközi választásokig a hivatalában maradt). „Azt gondolom nem volt hiábavaló, megmutattuk bizonyos köröknek, hogy nem lehet következmények nélkül bármit megtenni a településekkel” – fogalmazott a volt polgármester, a Balaton-díj egyik idei várományosa a hirbalaton.hu-nak.

 

HB: Nem bánta meg a lemondását?

BB: Ha az a kérdés fáj-e a szívem, akkor igen a válasz, hiszen az én vezetésemmel formáltuk a települést 18 éven keresztül, és hiányzik a hivatali munka a munkatársakkal együtt. Megbánni mégsem bántam meg, mert a lemondásommal talán azt is megmutattam a velem felálló testülettel együtt, hogy mindenki felelős a településért, a Balatonért. Nem tehetjük kockára az unokáink örökségét rövidtávú érdekek miatt.

 

HB: Egy év távlatából is úgy látja, hogy volt értelme ennek a döntésnek?

BB: Igen. Nem csak a beépítési tervek miatti nyomás ellen kívántunk így tiltakozni, akadt másik oka is a lépésünknek, ami ennek hatására megoldódott, így már nem ildomos beszélni róla. Ami Szigligetet illeti, sikerült felrázni, a település politikai hovatartozástól függetlenül összezárt, beleértve a nyaralókat is. Nálunk nem pártpolitikai alapon születtek a döntések, hanem a település élhetővé tétele és értékeinek megőrzése volt mindig is a cél. Úgy gondoltuk, hogy a település beépítettsége elérte a maximumát, ezért az új fejlesztési tervekkel szemben keményen ellen kell állnunk. Reményeim szerint ezen a téren a jövőben sem lesz változás.

 

HB: A fia, Balassa Dániel lett az új polgármester. Ez azt jelenti, hogy háttérből bár, de tovább folytatja az eddigi munkát?

BB: Sokan gondolják azt, hogy a háttérből még én irányítom a települést. Ez messze van az igazságtól. Az időközi választások óta csak egyszer jártam bent a hivatalban. A képviselő-testület a saját belátása szerint hozza döntéseit, nem veszek részt még a döntések előkészítésében, meghozatalában sem.

Azt gondolom, hogy Szigliget az elmúlt években felkerült a turisztikai palettára. Vállalkozó szellemben működtettük a települést, mely törekvés eredményeként mára stabil gazdasági háttérrel rendelkezik a falu. Szigligeten már csak a ”finomhangolás” van hátra.

 

HB: Manapság mivel keresi a kenyerét?

BB: Mivel a választásokat követően sem települési, sem pedig térségi szinten nem ajánlottak fel semmiféle megbízatást, úgy döntöttem, hogy vállalkozóként „fizikai munka terápiára” megyek. Hat hónapja fizikai munkával keresem a kenyeremet.

 

HB: Nem lenne szükség valahol az Ön tudására, tapasztalataira, kapcsolatrendszerére, amit megszerzett polgármesterként, a Balatoni Szövtség (BSZ) elnökeként, vagy a BSZ-ben és a Balatoni Hajózási Zrt.-ben betöltött felügyelő bizottsági tagként? Akad oka a mellőzésének?

BB: Nem bocsátkoznék találgatásokba. Legyen elég, hogy Szigliget az egyetlen Balaton-parti település, mely fontosabbnak tartotta a természeti értékek megőrzését, mint az esztelen, túlzó fejlesztéseket. Fontosnak tartottam régiós szinten is népszerűsíteni törekvéseinket, és szembefordulni a jelenlegi elvárásokkal, befektetői elképzelésekkel, aminek ára volt és van. Jelenleg a legnagyobb boldogságot az unokám jelenti számomra. Ő az aki még jobban rádöbbentett, mennyire fontos a természeti kincseink megőrzése az utókornak, illetve az az értékrend, amit követtem.

 

HB: Mire büszke még a múltjából?

BB: A falu költségvetése változatlanul stabil, a természeti értékeink még érintetlenek. Szigliget fejlődve is meg tudta őrizni régi szépségét, arculatát, báját. Büszke vagyok arra, hogy miénk az egyik legszigorúbb településrendezési terv, és remélem az is marad.

Én voltam az első falusi polgármester, aki elnöke lehetett a nagy múltú, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetségnek (BSZ) öt éven át. Ezalatt az agonizáló szervezetből újra élő, lüktető szövetség lett. Megújult a Kék Hullám Zászló strandminősítés, újra indítottuk a Balatoni Borok versenyét, és végre megteremtettünk egy olyan balatoni szervezetet, amely komolyan vette a helyiek érdekképviseletét. Sok esetben hívtuk fel a döntéshozók figyelmét a térség problémáira. Ilyen volt például az üzletek vasárnapi nyitva tartásának kérdése, vagy a belterületi vadgazdálkodás szabályozásának hiányossága. Fontosnak tartottuk, hogy folyamatosan egyeztessünk a Balaton törvényről, vagy hogy legyen lehetőségünk a vendéglátóegységekben balatoni halat enni. Úgy gondolom ezzel mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy végre egyértelműsítve lett a „Balatoni hal” fogalma.

Örülök, hogy az utódom, Lombár Gábor is – ugyancsak falusi polgármesterként – kellő alázattal és agilisan vezeti a szervezetet.

Büszke vagyok arra is, sőt boldogsággal tölt el, hogy bábáskodhattam a most ötéves HírBalaton megszületésekor, amely a BSZ, a Balaton Fejlesztési Tanács, és a turizmusban szerepet betöltők közös gyermeke. Az élet igazolta, hogy szükség van egy politikamentes, független régiós hírportálra, amely a pozitív híreket és a korrekt, tárgyilagos tájékoztatást helyezi előtérbe. Emlékszem azokra az időkre, amikor szinte csak negatív, és esetenként fals hírek jelentek meg a Balatonról az országos médiákban. Ennek már vége. Szinte tálcán kínáljuk a híreket, információkat azoknak, akik írni szeretnének a Balatonról.

 

HB: Voltak-e kudarcok az elmúlt évtizedekben, maradt-e hiányérzete?

BB: Természetesen van hiányérzetem, ami részben kudarc is. Ahogy az ország más régióiban, így itt sem sikerült rádöbbenteni a polgármestereket arra, hogy csak együtt tudjuk elérni a céljainkat. Amennyiben együtt gondolkozna a térség összes polgármestere, és bizonyos mértékben félretennék a pártérdekeket, vagy éppen a településeik kicsinyes érdekeit, komoly eredményeket lehetne elérni.

 

HB: Például mire gondol?

BB: Például fontos lenne egy egész Balaton régióra hatályos egységes csendrendeletet hozni. Szerencsés lett volna, ha a pandémia idején egységes rendeleteket hozott volna minden balatoni település, mivel így szinte követhetetlenné váltak a szabályok, tiltások. Volt olyan önkormányzat, mely lezárta a települést, volt olyan, amelyik az általános tiltásokon kívül mást nem vezetett be. A strandokat sem zárták be egységesen a tóparti települések.

Aztán itt van az önálló Balaton régió álma. Már régóta beszélünk arról, hogy meg kellene állítani a régióban megtermelt jövedelmek, bevételek kiáramlását. Ez addig nem történhet meg, ameddig nem önállósul legalább részben a térség. Ennek megvalósítása komoly, részletes tervezést igényelne, amire még nem került sor. Fontos lenne elérni azt is, hogy a régiót érintő döntésekbe alapvető beleszólásuk lehessen a benne élőknek.

 

HB: Mit tart most az üdülőrégió legégetőbb kérdéseinek?

BB: Sürgető lenne meghatározni, és az eddigieknél szigorúbban szabályozni, hogy meddig lehet elmenni a természet-károsításban, a balatoni beépítések növelésében. Ezt a kérdést fontos enne központilag, törvényi szinten szabályozni, nem a sorsukra hagyni a sokszor anyagilag kiszolgáltatott kisönkormányzatokat a befektetői törekvésekkel szemben. Az elfogadásra váró új vízparti terveknek kulcsszerepük van abban, hogy ne puhuljanak, hanem szigorodjanak az építési szabályok a legkitettebb vízparti övezetben. Arra is felhívnám a figyelmet, amit már többen többször megtettünk, hogy komoly veszélyekkel jár az iszapkotrások, valamint a nádasok rendszeres aratásának elmaradása, az illegális csónak- és horgászbejárók kérdésének kezeletlensége, továbbá a vadgazdálkodás szabályozásának hiánya.

Figyelmeztetném arra is a jogalkotókat, de a helyi rendeleteket alkotókat is, hogy az utóbbi időkben nagy pénzekért vásároltak fel olyan balatoni területeket, ahol a jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet építkezni. Zárjanak be minden jogi kiskaput, mutyizási lehetőséget, mert a Balaton térségét már nem szabad tovább terhelni.

***

Továbbra is jó kezekben

Szigliget a remények szerint továbbra is jó kezekben van. A település honlapján az új polgármester, Balassa Dániel köszöntőjének utolsó mondata így hangzik: “Nekünk, akik itt élünk, akik abban a szerencsében részesültek, hogy Szigligetért dolgozhatnak, nekünk egy célunk lehet: Szigligetet olyan csodának megőrizni, amilyennek a Jóisten megteremtette.”