A 93 éves tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben (BLI) komoly kutatómunka folyt a múltban is, nem hagyhatom szó nélkül a távozó igazgató ennek ellenkezőjére utaló állításait – reagált az intézményben korábban 20 évig dolgozó Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, a BLI éléről napokban távozó Jordán Ferenc közösségi oldalakon terjedő nyilatkozatára.
A Balaton-kutatással ma is foglalkozó tudományos tanácsadó szerint a tihanyi intézmény közel sem az elmúlt másfél évben, Jordán vezetése alatt indult virágzásnak és vált nemzetközi szinten láthatóvá, mint amit a volt igazgató állít a Válasz Online-nak adott nyilatkozatában.
„A 93 éves múltból szubjektív módon csupán két ember munkásságát idézem fel, pedig a XX. század csaknem minden jelentősebb hazai biológusa dolgozott hosszabb-rövidebb ideig Tihanyban. Sebestyén Olga 1930-ban, közel 40 évesen lett kutató. 1942-ben (németül is megjelent) könyvet írt a „A Balaton élete”-ről, 1953-ra már „Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. II. Évtizedes változások”-at figyelt meg, 1962-ben pedig a Nemzetközi Tókutató Társaság (SIL) alelnöke lett. Kitartó munkával végzett eredeti kutatásai középpontjában nem az alkalmazott módszer, hanem a Balaton megismerése állt” – közölte Dr. Istvánovics Vera, utalva arra, hogy ez a gyakorlat megváltozott az elmúlt másfél évben. Hozzátette, Sebestyén Olga tókutatók generációinak adott példát szakmai felkészültségből, elhivatottságból és szerénységből, nem mellékesen korának nemzetközileg elismert szakemberévé vált.
A BLI-ben zajlott színvonalas kutatásokról szólva példaként említette a biokémikusból Balaton-kutatóvá avanzsált Herodek Sándor, volt igazgatót is, aki „múlhatatlan érdemeket szerzett a Balaton eutrofizálódásának korai felismerése, számos fontos kísérletes kutatási irány beindítása és a Balaton vízminőségét megjavító beavatkozások tudományos megalapozása terén”.
– A példákat csak azért hoztam fel, mert érzékeltetni szeretném, mennyire nélkülözi a valóságot az állítás, hogy a BLI-ben több évtizede „hamisított adatokkal, kalibrálatlan mérlegekkel, koszos lombikokkal, de legfőképpen – bármiféle koncepció nélkül” zajlik a kutatómunka – mondta Dr. Istvánovics Vera.
Kiemelte, hogy bár az exigazgató nyilatkozata szerint az új EU projektek alapjául szolgáló mezokzomoszok az általa beindított innovatív kutatások kulcselemei, mezokozmosz kísérletek az 1980-as években kezdődtek az intézetben. Ezek egyik kezdeményezője Tátrai István volt, aki azt vizsgálta, hogyan hat a Balatonban egyre jobban elszaporodó keszeg az algásodásra – tette hozzá. Megemlítette, hogy másik szálon a tihanyi intézet, az azóta felszámolt Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) és a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT, USA) közös projektben vizsgálta a fokozott tápanyagterhelés hatását a vízminőségre.
„Az eredményeket a legkiválóbb külföldi szakfolyóiratokban tudták közölni, ez az időszak ugyanis világszerte a mezokozmosz kísérletek hőskora volt” – fogalmazott. Megjegyezte, a „modern Balaton-kutatás” medencerendszeréről, azaz a mezokozmoszokról érdemes azt is tudni, hogy annak szükségessége G.-Tóth László, korábbi intézetigazgató ötlete és kezdeményezése volt.
Az idei kutatásokról
A kutatónő kitért arra is, hogy az idei mezokozmosz kísérletek célja a globális klímaváltozás hatásának vizsgálata volt, amiben megállapítást nyert, hogy egyre nagyobb a baj a Balaton vizével a klímaváltozás miatt. Szerinte ez nem mondható rendkívüli megállapításnak 20 évvel azután, hogy a Balatonból eltűnt a víz 30%-a az aszályos évek egymásutánjában 2000 és 2003 között, és másfél évvel azután, hogy a valaha mért algamennyiség másfélszerese termett a tó délnyugati területén.
– Mindkét esemény hátterében a klímaváltozás hatását igazolták azok a kutatók, akik nem parti medencerendszerekben, hanem magában a tóban vizsgálódtak vagy „ósdi” módszerekkel a laboratóriumban méricskéltek – jegyezte meg. „Remélem, hogy a tihanyi intézet a szakmaiság, a kutatói kiválóság és a nemzeti érdek szolgálata jegyében születik újjá!” – tette hozzá.
Előzmények:
- A hirbalaton.hu Jordán Ferenccel tavaly nyár végén készített interjút, amikor a BLI vezetőjeként még bizakodó volt.
- A Válasz Online-ban december elején megjelent Jordán Ferenc interjú.
- Az Ökológiai Kutatóközpont elhatárolódik.
- Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) főtitkára is reagál a kritikákra.