A Kúria ítéletével a Veszprémi Törvényszék három közbenső ítéletét – amelyek a felperes kereseteit a kisajátítás jogalapja vonatkozásában elutasították – hatályában fenntartotta. Ezt a hírt az egyik balatonfüredi közösségi oldal tette közzé, a Veszprémi Törvényszék Sajtóosztályát megjelölve forrásként. (A Görög falu kudarcának okairól korábban az Építész Fórum írt.)
.
.
Az előzményekről:
.
A Balatonfüreden található „Görög Falu” elnevezésű épületegyüttes Annagora Park Bevásárlóközpont megnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, mint társasház. A telekingatlanon 46 üzlet megnevezésű épület áll, a komplexum 41%-a Balatonfüred Város Önkormányzata tulajdonát képezi.
Az önkormányzat a Helyi Építési Szabályzatát a területre nézve 2021 decemberében az eredetileg különleges kereskedelmi célú építési övezetről részben közpark, részben kisvárosias lakóterület övezetre módosította, majd 2022 februárjában „A Görög Falu elnevezésű épületegyüttes hasznosítása” nevű projekt megvalósítására az épületek kisajátítását kezdeményezte terület- és településrendezés közérdekű célra.
A kérelem szerint az önkormányzat célja a jelenleg szórakoztató negyedként üzemelő Görög Falut megszüntetni, a meglévő épületek lebontásával és olyan új funkciót találni a területnek, ami hosszútávú, fenntartható működést biztosít. Ez részben közpark, zöldfelület, részben esztétikailag és funkcionálisan környezetbe illeszkedő városrész kialakítása. A kérelmét azzal indokolta, hogy a Görög Falu eredeti kereskedelmi funkciója kereslet hiányában évekkel korábban megszűnt, a helyébe kényszerűségből lépő szezonális szórakoztató funkció sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A kialakult állapot nem feleltethető meg a város balatoni térségben kialakult státuszának, városképi szempontból sem elfogadható, különösen az egyes albetétek leromlott fizikai állaga miatt. Mindezek együtt tették szükségessé, hogy az önkormányzat a településrendezés keretein belül olyan övezeti besorolást hozzon létre, amely összességében jobban szolgálja a közösség érdekét. A funkció nélkül maradt, az év nagy részében kihasználatlan terület nagyobb részén, mintegy két hektáron nagyléptékű zöldpark valósul meg, amely egyben környezetvédelmi szerepet is betölt, zaj- és porszűrőként funkcionál, nagymértékben hozzájárulva a város klímastratégiájának megvalósításához.
.
.
A kisajátítási kérelemnek már korábban helyt adtak
.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal, mint kisajátítási hatóság határozataival a kisajátítási kérelemnek helyt adott, az épületeket terület- és településrendezés közérdekű célra kisajátította, a kisajátított ingatlanokért járó kártalanítás megállapítása mellett.
Az ingatlantulajdonosok közül 35 tulajdonos a határozatot a Veszprémi Törvényszék előtt közigazgatási perrel támadta, amelyben a kisajátítás jogalapját és a kártalanítás összegét egyaránt vitatták.
.
Miután a kisajátítás jogalapja és a kisajátított ingatlanokért megállapítható kártalanítás összege tekintetében a jogvita elkülöníthető, a Veszprémi Törvényszék több ügyben a jogalapot vitató kereseti kérelmeket közbenső ítélettel döntötte el, a kereseteket elutasította, megállapítva, hogy a kisajátítás jogszabályi feltételei fennállnak.
A közbenső ítéletek felülvizsgálatát a tulajdonosok kezdeményezték a Kúriánál.
.
A Kúria álláspontja szerint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (az ügyben I. rendű alperes) és az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy Balatonfüred Város Önkormányzata (az ügyben II. rendű alperes) a kisajátítást a módosított helyi építési szabályzatában meghatározott közérdekű célra, terület- és településrendezés érdekében kérte. A II. rendű alperes a helyi építési szabályzat módosításán alapuló közérdekű célként meghatározott zöldfelület növelése iránti igényt a „Görög falu” teljes területére nézve határozta meg.
A Kúria döntésében rámutatott arra is, hogy a felperes által szorgalmazott övezeti határon való megosztás, illetőleg a részleges kisajátítás jogilag miért nem lehetséges. Ezzel kapcsolatosan kiemelte, hogy a felperes által szorgalmazott övezeti határon való megosztás nyilvánvalóan a felperes ingatlanainak (társasházi albetéteinek) megosztását is jelentené.
.
A Kúria megállapította, hogy e körben az elsőfokú bíróság alappal hivatkozott a Polgári Törvénykönyv társasházakra vonatkozó szabályaira, hiszen azok a felperes ingatlanaira is alkalmazandóak. A társasházon belül a közös tulajdoni hányad a külön tulajdon alkotórésze, amely attól a polgári jog szabályai szerint nem választható szét. A kisajátítás ugyan hatósági döntés és nem ügylet, de az eredménye pontosan ugyanaz, mint az átruházásé: a tulajdonos személye megváltozik, míg a tulajdonjog tárgya és jogi természete változatlan marad. Ebből következően pedig az önálló dologi jogi egység szétválaszthatatlan, annak alkotórésze sem egészében, sem részben külön nem sajátítható ki.
Hangsúlyozta a Kúria azt is, hogy az önkormányzat kisajátítási kérelme elbírálásának nem volt előfeltétele új társasház alapítására vonatkozó eljárás megindítása, mivel az új társasház alapításának eredményessége bizonytalan. E bizonytalanság következtében pedig a társasház megosztása, mint lehetőség, az adott esetben nem tekinthető alkalmas eszköznek a kisajátítás kiváltására.
.
Végül a Kúria megállapította az Alaptörvényre és azzal összhangban a kisajátítási törvényre hivatkozással, hogy a kisajátítás kivételes eszköz, amely nem használható fel a kisajátítást kérő önkényes céljaira. Éppen ezért határozza meg a kisajátítási törvény azokat a közérdekű célokat, amelyek fennállása esetén az ingatlan tulajdonjoga elvonható. A perbeli esetben a felperes ingatlanai tekintetében megállapítható volt a kisajátítási törvény szerinti közérdekű cél fennállása, és az is, hogy ez a cél más módon, mint kisajátítással, nem valósítható meg, ezért a kivételesség feltétele is teljesült a társasház megosztásának elvi lehetősége ellenére is.
.
A Kúria döntése, amellyel hatályában fenntartotta a Veszprémi Törvényszék három közbenső ítéletét, a jogvitát a kisajátítás jogalapja vonatkozásában eldöntötte. A törvényszék előtti perek a továbbiakban a kisajátított ingatlanokért megállapított kártalanítás összegszerűségére nézve folytatódnak tovább – a közölte a Balatonfüredi lakos vagyok Facebook oldal Veszprémi Törvényszék tájékoztatására hivatkozva.