Csónakkikötőkért és horgászhelyekért indult csatába a Balatonnál a horgászszövetség (infostart.hu)

A Balaton-part beépítése mellett a hiányzó horgászkikötők is korlátot szabnak a balatoni horgászatnak, de még így is az aktív horgászok ötöde folyamatosan a magyar tengert választja. A tavalyi aszály komoly károkat okozott az ágazatban, a vizekkel ellentétben azonban a horgászok száma alig apadt – mondta Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese.

Az eddigi legnehezebb horgászéven vagyunk túl az InfoRádiónak nyilatkozó Dérer István szerint. A Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese elmondta; rengeteg horgászvíz kiszáradt, a halállomány elpusztult, több mint száz víztesten történt ilyen haváriaesemény.

„A horgásztársadalom nem meglepő módon elég rosszul érzi magát hal nélkül, és ha kevés víz van a tógazdaságokban, a haltermelés is visszaesik, ez felhajtja az árakat, kevesebb halat magasabb áron lehet telepíteni, az pedig visszahat a horgászat eredményeire. Tehát láncreakció indul be, és akkor a mezőgazdaság egyéb történeteivel, a magas vízdíjakkal és energiaköltségekkel még nem is foglalkoztunk”

– részletezte.

Hogy ehhez képest a 2023-as év felüdülést hozott-e eddig, arról azt mondta, jóval több eső esett, ami biztató az ökológiai egyensúlyra és a haltermelésre nézve is.

„Ennél talán még fontosabb a kényszerűen végrehajtott, jelentős áremelések kapcsán, hogy nagyon óvatosan nyúltunk ahhoz a történethez, hogy a horgászlétszám hogyan alakul; jó hír, hogy a megmaradt horgászok több mint 95 százaléka kiváltotta már az idei jegyeket. Úgy látszik, a horgászok a legnehezebb időszakban is ragaszkodnak a hobbijukhoz, ezt meg kell becsülni, az államnak támogatni kell őket”

– tette hozzá.

Ma több mint 900 ezer regisztrált horgász van, 600 ezren aktív horgászként rendszeresen pecáznak, közülük 100-120 ezren a Balatonnál teszik ezt folyamatosan vagy alkalomszerűen.

Jól állnak a számok, 5 százalékon belül maradt a nagyvízek fogási visszaesése, sőt a Dunán emelkedtek is a fogások. Nagyon szépen áll a Balaton is, ott a fejlődés legnagyobb akadálya a parti viszonyok és a csónakos helyek hiánya – mutatott rá Dérer István.

„A partbeépítés önmagában kizár helyeket, a másik, hogy a közösségi partszakaszok, amelyek rendelkezésre állnak, jórészt az önkormányzatok miatt nem mindig hasznosíthatók. Úgy gondolom, ebben lépni kell. Ha lesz horgászturisztikai támogatás, gondolkodni kell a horgászcsónak-kikötők létrehozásán, ami nyilvánvalóan más nagyságrend, mind a balatoni jachtkikötőké”

– fejtette ki.

A végcél ezzel kapcsolatban az, hogy minden parthelyen legyen dedikált horgászhely, nagyon reméli, ezek tisztántartását az illetékesek vállalni fogják.