Csatornázatlan falvak várnak 15 éve a Balaton-törvény végrehajtására (sonline.hu)

Tizenöt éve várja Kereki, Pusztaszemes, Bálványos és Lulla, négy Balatonhoz közeli település a szennyvízhálózat kiépítését. A Balaton-törvény is ezt írja elő, a tervek is készen állnak, de a pénz hiányzik – írja a sonline.hu.

 

A somogyi falvak szennyvízcsatornájának kiépítése környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hiszen a térség a Balaton vízgyűjtő területe, ahol keresztülfolyik a Séd patak. Nem mellesleg a Balaton-törvény is erre kötelezi a településeket. Ráadásul az autópálya közelsége is indokolná. Mostanáig csak ígéreteket kaptak. Szeretett volna csatlakozni a dél-balatoni szennyvízberuházáshoz Pusztaszemes és Kereki is, ám végül kimaradtak. – Minket kivettek a projektből, mert nem volt meg a szükséges lakosszám – mondta Csicsai László, Kereki polgármestere.

– Több próbálkozásunk is volt – mondta Sebestyén Gyula bálványosi polgármester. – A Balatoni Fejlesztési Tanácsnál kétszer is elutasították a kérelmünket, majd a dél-balatoni ágból is kizártak.

Bálványoson évente csak egy-két építési engedélyt adnak új házra, de hasonló a helyzet Pusztaszemesen is. – Új cégek sem igazán telepednek le nálunk – mondta Csicsa Dániel pusztaszemesi polgármester. – Nincs csatorna, azt pedig nagyon költséges nekik megoldani, hogy elvezessék a szennyvizet. Lakóházak esetében egymillió forintos befektetés a saját szennyvíztisztító kiépítése. Ez új ház építésekor kötelező, így aztán a négy településen ennyivel drágább az építkezés.

– Mindannyiunkat ugyanott szorít a cipő – mondta Kleiber Jenőné lullai polgármester. – Jelentős hátrányt szenvedünk a csatornahálózat hiánya miatt, várjuk a megoldást.
A tervek készen állnak, az agglomerációt pedig jóváhagyta a minisztérium. A jelenlegi árak mellett akár 4 milliárd forintra is rúghat a megvalósítás, mivel jelentős szintkülönbségek vannak a települések között, több átemelő kellene.

Kereki és Pusztaszemes gondját az is megoldhatta volna már, ha csatlakozhatnak Kőröshegyhez, hiszen egy nyomvonalon van a három település. Marczali Tamás kőröshegyi polgármester elmondta: ha volna rá műszaki megoldás, ők nem lennének kerékkötői.
– Amíg nincs vezetékes szennyvíz, addig ezeken a településeken normálisan építkezni nem lehet. Ez pedig az elnéptelenedést eredményezheti – tette hozzá.

 

Uniós pénz kell

Nem egyedi a külső-somogyi dombok ölelésében lévő agglomeráció problémája Witzmann Mihály országgyűlési képviselő elmondása szerint. A 2010 után megépült a siófoki új szennyvíztisztító, de a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó háttértelepüléseken még mindig vannak olyanok, ahol nincs csatornahálózat.

– A siófok térségi választókerületemben az egyik ilyen kérdéses terület a lullai agglomeráción kívül a nagyberényi-somi, valamint csatornázatlan az Igal környéki falvak egy része is – közölte a képviselő.

– A cél az lenne, hogy a következő fejlesztési időszakban forrásokat találjunk ezekre a projektekre. A Somogy 4-es választókerület déli részén Batéban és Fonóban egyedi szennyvíztisztítók telepítésére szeretnénk támogatást nyerni. A lullai agglomeráció már megkapta Belügyminisztérium jóváhagyását, csupán az Európai Unió következő ciklusának kiírásait kell megvárni – tájékoztatta Witzmann Mihály a sonline.hu -t.