– A Balatonnál is azt játsszuk, amit más területeken, hogy a fejlesztést betonból szeretnénk megoldani. Turisztikai létesítményeket építünk, minél közelebb a parthoz, lebetonozzuk a partot, irtjuk a nádat. A természeti tőke fenntartása nem szerepel megfelelő helyen a fejlesztési elképzelésekben, ami megbosszulja magát – hívta fel a figyelmet Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács titkára egy balatoni rendezvényen.
A XX. század során megduplázódott az emberek születéskor várható élettartama. Jólétet akarunk az erőforrásaink kifosztásával, amin változtatni kell önkorlátozással, mert így nem maradhat fenntartható a fejlődés – mondta Dr. Bartus Gábor, aki a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa is egyben. A továbbiakban az elhangzott előadásából közlünk részleteket:
Építkezzünk, vagy a tudásba fektessünk inkább?
Az országok közötti jóléti vetélkedésben nagy szerepe van a fenntarthatóságnak. Ez pedig nagyban függ attól, a befektetéseink hogyan oszlanak meg a természeti tőke, a társadalmi tőke, a humán tőke és a fizikai tőke között. Egy történész különböző civilizációk bukását vizsgálva arra jutott, hogy a legtöbb kudarc az a természeti erőforrásokkal való rossz bánásmódból következett be. Régen ez még globálisan nem jelentett gondot, de ma már igen.
Magyarország speciális problémája, hogy a fizikai tőketípuson kívül a többibe nem fektet be megfelelő módon, emiatt felzárkózási trendünk elég lapos, egyre több ország hagy le minket. 2019-ben hihetetlen módon mindenkit „agyonvertünk” a fizikai tőke felhalmozásában. Bruttó árueszköz felhalmozásnak hívja ezt a statisztika. Magyarország az előző évhez képest is radikálisan növelte a fizikai tőkébe való befektetést, és a GDP arányában is egy rendkívül magas állóeszköz-felhalmozást produkált.
A humán tőke terén ugyanakkor masszív lemaradások látszanak. Például az oktatásban átlagosan eltöltött évek száma 2013-17 között kifejezetten csökkent, Cseh- és Lengyelország már jelentősen beelőzött minket. Lehet fogadásokat kötni, hogy hogyan fog a lengyel meg a magyar GDP alakulni a következő évtizedben egymáshoz viszonyítva.
Mit mutat az aszfaltozási hajlam, és a diákok tudása
2012-óta tartjuk a lépést GDP növekedés terén a többi kelet-európai uniós tagországgal, sőt 2017-2019-ben a mi növekedésünk volt az egyik legmagasabb. Ezt a fizikai tőkébe való befektetésünkkel értük el. A magyar GDP növekedésnél is nagyobb ütemben, mondhatni drámaian nőtt a hazai anyagfelhasználásunk, a gazdaságon keresztülmenő alapanyagok mennyisége. Egy fejlett országban ez abszurd helyzetnek számít.
Ha megnézzük, az elmúlt években az Európai uniós országok mennyire szorgosan aszfaltozták, betonozták le a rendelkezésükre álló területeket, akkor Magyarország a harmadik a sorban a görögök és a szlovákok után. Ha megvizsgáljuk azt is, hogy a középiskolai tanulók képességének alakulását mutató PISA teszteket mennyire sikeresen oldották meg az uniós országok diákjai, pont fordított a sorrend. A legrosszabb kollaboratív feladatmegoldó képességgel a görög, utána a szlovák, majd a magyar diákok rendelkeznek.
Látnivaló, hogy nem csak a GDP a lényeg, hanem hogy miből származik a gazdasági növekedés. Ha kiegyensúlyozatlanul a fizikai tőke fejlesztését preferáljuk, akkor óhatatlanul kevesebb forrás marad a humán tőke fejlesztésére, és ez kiszorítja a természeti tőke megóvását is. Az utóbbi évek gazdasági növekedése Magyarországon nagyon erősen alapoz arra, hogy sok természeti forrást használunk fel, és abból préselünk ki nagyobb jólétet.
Magyarország fenntarthatósági kihívása
Magyarországnak a fenntarthatósági kihívása nagyon általánosítva kettős: egyrészt, mint a világ minden részén, nekünk is meg kell küzdenünk azzal, hogy a természeti tőkét hogyan óvjuk meg. Másrészt rá kellene venni magunkat, hogy a humán- és társadalmi tőkébe való befektetés javítására összpontosítsunk, kiegyensúlyozva a fennálló egyenlőtlenséget.
Nemcsak a kormányok, a lakosság is tehet a fenntarthatóságért. Például vásárlásunkkal szavazunk, inkább arra költünk, hogy megszüntessük a házunk energiapazarlását, vagy befizetünk egy távoli egzotikus, repülőgépes utazásra.
A természet a Balatonnál is „visszavág”
Mindenhol, így a Balatonnál is kell tartani attól, hogy a természet „visszavág”, ha a természeti források fenntarthatóságára nem figyelünk. Ha nincs nádas, a vízminőség változni fog. Az építkezés a legnagyobb ökológia lábnyommal bíró tevékenység, a természet eltüntetésében ennek van a legnagyobb szerepe. Köze van a széndioxid kibocsátásunkhoz, a legnagyobb anyaghasználó emberi tevékenység, és a területhasználat változásban is jelentős tényező.
A Balatonnál a turizmus egy fontos fejlesztési szempont. A járvány nyomán a turisztikai nyomás erősödni fog, erőteljesen nő a belföldi kereslet. Azt gondoljuk erre válasz a kínálat növelése, építsünk még több szállodát.
Építeni csak nagyon megfontoltan szabad. A Balatonnál például mérlegelni kell a partok beépítésénél, hogy mi a természetes partok ökológiai funkciója. Mi fog elveszni, ha azt mondjuk szállodasorral helyettesítjük. Mennyi anyagot használunk fel ehhez, és a cementgyár mennyi szén-dioxidot fog a levegőbe eregetni. A tágabb fenntarthatósági probléma pedig az, hogy amit a szállodasor fejlesztésére költöttünk, azt máshol nem költhetjük el.
Van pozitív eleme is magyar gazdasági fejlődésnek
Igaz, hogy 2013-tól kezdve a hazai anyagfelhasználásunk drámaian nőtt, de jelentősen nőtt az átlagos reáljövedelem is. A fizikai tőkébe való beruházásnak a megtérülése az egyik leggyorsabb. Ha idehozunk egy autógyárat, az már jövőre termelni fog, ha az oktatásba fektetünk, az jóval később.
Nem lehet azt mondani, hogy a mostani magyar gazdasági társadalmi fejlődés minden kétséget kizáróan fenntartható pályán halad, de van egy sor nagyon pozitív fenntarthatósági eleme is. A családtámogatás például egy magyar unikum. Sehol máshol nem része a fenntarthatósági gondolkodásnak a demográfiai viszonyok kezelése, a gyermekvállalás támogatása. Pozitívum az is, hogy a munkaképes korú lakosságnak az uniós átlagot meghaladó hányada áll munkaviszonyban.
***
A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szemléletformáló rendezvénysorozatot indított a környezet védelme, az ökológiai, szociális, kulturális és gazdasági fenntarthatóság érdekében. Dr. Bartus Gábor előadása a fenntarthatóság kérdését górcső alá vevő, február eleji rendezvényen hangzott el.
Dr. Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan egyre több a környezetvédelmi törekvés, egyre szigorodnak az előírások, egyre többen gondolkodunk környezettudatosan, a Föld állapota mégis romlik.