Bambuszfuvola dallamára ismerkedtek Japánnal (sonline.hu)

Japán kultúrájával ismerkedtek szombaton a somogyváriak, ahol a tematikus rendezvényen bambuszfuvolát hallhattak az érdeklődők, de a japán viseletet és táncokat is kipróbálhatták a látogatók – írja a sonline.hu.

Fotó: Böcz Zoltán

A somogyvári japán nap megnyitóján elhangzott, hogy egyre népszerűbb hazánkban a japán nyelv és kultúra. Acevedo-Horváth Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Japán Tanszékének oktatója elárulta, hogy nagyapja Somogyvárról származott. A férfi a második világháború alatt hadifogságba került, ahol elmondása szerint egy japán férfi segített neki. – Így is kapcsolódik Somogyvár Japánhoz – árulta el az egyetemi oktató az eseményen. Hozzátette: a japán nyelv iránti népszerűséget jelzi, hogy idén rekordszámú, 169 elsős diák kezdte meg tanulmányait ezen a területen.

Somogyi hallgatója is van a szaknak. A kaposfői Kristóf Benjaminnak a diplomamunkáján dolgozik és majd műfordítással szeretne foglalkozni. A somogyi hallgatónak még gyerekkorában tetszett meg a nyelv, majd középiskola után, 2019-ben kezdte meg tanulmányai a fővárosban.

A délutánig tartó programok sora a sakuhacsi, vagyis a bambuszfuvola bemutatásával kezdődött. A hangszert megszólaltató zenész, Takaku Keijiro ’93-ban érkezett hazánkba, hogy a Zeneakadémián tanuljon. Eredetileg japán dobon és ütőshangszereken játszik, de pár évvel ezelőtt megtetszett neki a bambuszfuvola is. – Prágában egy kurzuson mesterektől is tanultam, de minden reggel játszom pár percet, hogy tanuljak – mondta szinte tökéletes magyarsággal Takaku Keijiro. A zenésztől azt is megtudta a lap, hogy a sakuhacsi Japán Edo-korszakához köthető. Ekkor még csak szertartási eszközként tartották számon, később vált elismert hangszerré.

A Japánban jelenleg népszerű teákról és süteményekről tartott előadást Tormáné Kurita Junko, aki a magyar borkultúrához hasonlította az ázsiai ország teafogyasztási szokásait. A nő elmondása szerint mindenki máshogy készíti az italt, más fajta teát használ, különböző fajtákat kedvelnek.

A programot színesítette a ShinBuKan Dojo kardbemutatója is, ahol igazi szamuráj kardot is forgatott egy hatodik danos mester, de páros feladatot is bemutattak. Elhangzott, hogy a dojo húsznál is több generációra nyúlik vissza, és a szamurájok egyik viseletében érkeztek a képviselői a klán címerével ellátva.

– Az ötcímeres kimono, melyben a kardozók érkeztek egy címeres haorival, vagyis kabátkával együtt már alkalmas akár a császár előtti megjelenésre is – ezt már Holló Viktória árulta el, aki a japán viseletről tartott előadást. – Évezredes hagyomány Japánban a kimono viselete, mely a történelem során sokat változott, a mai formája nagyban eltér az évtizedekkel ezelőtti viselettől – árulta el a viselettel foglalkozó budapesti nő.

– Nőknél az elegáns viselet a fekete, emellett a házas nőknél csak az öv alatt található minta. Rangban a selyemből készült ruha számít a legjobbnak, de készül pamutból, lenvászonból is – tette hozzá Holló Viktória, aki előadása végén hagyományos táncokat is bemutatott, melyhez a közönség is csatlakozott. Elhangzott érdekességként az is, hogy a háziasszonyok és gésák is hagyományos hátul kötötték az övet, hogy elöl ne zavarja őket a mindennapi teendőikben. A vigalmi negyedek létrejötte után azonban elterjedt, hogy a kurtizánok elölről kötötték meg az övüket, így őket könnyen meg lehetett különböztetni például a gésáktól.

Németh Julianna, a Somogyiak Baráti Körének elnöke és az esemény szervezője kiemelte: örül hogy sikerült Somogyvárt és a japán kultúrát közelebb hozni egymáshoz. Az eseményen részt vett Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke is.